A Közgázon rendezett vitafórum bevezetőjeként Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a magyarországi diplomások alacsony arányára, a diplomás és az alacsonyabb végzettségűek keresetkülönbségére, valamint a felsőfokú oklevéllel rendelkezők kedvezőbb elhelyezkedési esélyeire hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a tandíj ezektől a lehetőségektől fosztja meg a tehetséges, ám nem jómódú családból származó fiatalokat.
Úgy fogalmazott, a kormány az 51 százalékos rés helyett (ennyien tanulnak ma a felsőoktatásban államilag támogatottként) 7,5 százalékos rést hagy a jelentkezőknek a tandíjmentes felsőktatásra (ennyien élvezhetik majd a 15 százaléknak járó mentességet).
Magyar Bálint fejlesztési államtitkár egyetértett a felsőfokú tanulmányok előnyeivel, épp ezen érvek okán tartja fontosnak, hogy a pozítivumokat élvező, felsőoktatásban tanuló hallgatók járuljanak hozzá tanulmányaik költségeihez. Az SZDSZ-es politikus álláspontja szerint a diákhitel felvehető összegének megemelésével mindenkinek lehetősége van a felsőoktatásban részt venni, hiszen, mint fogalmazott: A felvehető összeg mértéke fedezni tudja a bachelor képzésben tanulók képzési hozzájárulásának teljes költéségét, míg a mesterképzésben tanulók tandíjának a kétharmadát. Ezzel gyakorlatilag az utólagos képzési hozzájárulás elve valósul meg - mondta.
Magyar Bálint hansúlyozta, hogy a tandíj felét tanulmányi ösztöndíjakra fordítják majd az intézmények, így a hallgatók jelentős része az ösztöndíjából bőven tudja majd finanszírozni tanulmányai költségeit.
Pokorni Zoltán erre reagálva bírálta a kormány döntését, miszerint a reálbérek csökkenésével egyidőben emelte jelentős mértékben a diákhitel felvehető összegét, a Fidesz politikusa szerint ez rendkívül kockázatos döntés volt. Másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy többek között a Corvinus egyetem is eltért az irányadó összegtől és élve a tandíjösszegek emelésének lehetőségével, a 150 ezer forint helyett 225 ezer forintos képzési hozzájárulást írt elő a mesterképzésre jelentkezőknek. Az oktatáspolitikusok egyetértettek abban, hogy a költségtérítéses és államilag támogatott hallgatók közti átjárással többet kellene foglalkozni, a törvény ugyan lehetővé teszi az átkerülést, konkrét szabályozás mégsem született az ügyben. Pokorni hozzátette, álláspontja szerint ezt a tandíj kérdése nélkül is lehet tárgyalni, önmagában sokakat éintő, fontos ügy. Konszenzus volt a két politikus között a diákhitel törlesztőrészeltének munakadó általi törlesztésével kapcsolatban is, miszerint érdemes lenne tárgyalásokat folytatni arról, hogy a diákhitel törlesztőrészletét a munakadó átvállalhassa a munakvállalótól, ezzel segítve a rendszer stabilitását.
Hallgatói kérdésre válaszolva Magyar Bálint elmondta, az állami támogatások nem csökkentek a felsőoktatásban, sőt a beruházások további növekedésére kell számtani. Itt felhívta a figyelmet a PPP-s beruházásokra, amelyek álláspontja szerint a felsőoktatás versenyképességét növelik. Hozzátette: Az európai térségben lévő országok jellemzően a GDP 2-2,5 százalékát költik felsőoktatásra, aminek az állami költségvetés csak része, a magán és vállalkozói tőke a meghatározó. Magyarországon a szükséges pótlólagos forrásbevonások egyik fajtája a tandíj bevezetése - mondta.
Pokorni Zoltán erre reagálva hangsúlyozta, a hallgatói hozzájárulás csupán a felsőoktatás össztámogatásának 5-6 százalékát teszi ki, tehát sokkal többet vesz el - gondolva a nehezebb anyagi körülmények közt élőkre -, mint amennyit ad.
(
www.edupress.hu
)
