Nemzetközi tanulmányok Brüsszelben

Az utóbbi évek munkaerő-piaci visszajelzéseiből kiált, hogy a felsőfokú tanulmányok mellett megszerzett gyakorlati tapasztalattal tudnak a hallgatók legkönnyebben érvényesülni munkavállalóként. Ma már az is pozícionálja az intézményeket a felsőoktatási piacon, hogy milyen gyakorlati helyeket, külföldi ösztöndíjakat kínálnak a hallgatóknak.

  • Edupress

A legtöbb felsőoktatási intézmény célja, hogy a lehető legszélesebb körben alakítson ki nemzetközi szakmai együttműködést külföldi intézményekkel, cégekkel, intézményrendszerekkel. A Zsigmond Király Főiskola ezen cél érdekében az Európai Unió intézményrendszerével dolgozott ki szoros együttműködést, amely alkalmat ad a hallgatóknak, hogy évente három napot töltsenek Brüsszelben, ahol megismerkedhetnek az Európai Parlament intézményrendszerével, a területek képviselőivel, a parlament történetével és nem utolsó sorban megtapasztalhatják az európai döntéshozatal helyszínének légkörét.

A pályázatot a Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete írja ki, amelyre mindazon legalább másodéves hallgató pályázhat, akinek tanulmányi átlaga 4,5 körül mozog (ha a fontosabb tárgyak esetében jól produkál a hallgató, az intézmény valamivel rosszabb átlagú pályázó jelentkezését is számba veszi), angol vagy francia nyelven legalább középszinten ért és beszél.

Az érvényes pályázók közül egy személyes elbeszélgetés alapján dönt a bizottság, hogy mely hallgatók utazhatnak Brüsszelbe. A személyes elbeszélgetésen valamely EP képviselő is jelen van.

Dr. Szatmári Péter, az intézmény általános rektorhelyettese elmondta, hogy a tanulmányúton részt vett hallgatók nagyon pozitív tapasztalatokkal érnek haza évről-évre a látogatásról. Sokak munkalehetőségek után érdeklődnek odakint, mások gyakornoki állást próbálnak szerezni, legtöbben pedig szakdolgozattémát merítenek a párnapos útból.

A háromnapos utat teljes egészében az EU állja, a hallgatóknak mindössze a költőpénzükről kell gondoskodniuk. „Ilyen módon egyedülálló ösztöndíjútról beszélhetünk” - mondta Szatmári, majd hozzátette: Ez részben a szakmai együttműködésnek, részben a kísérőtanárok nagyszerű kapcsolatteremtésének köszönhető. Az ösztöndíjak népszerűsítésében és a hallgatók eligazodásában a Karriercentrum segíti a diákokat.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu