A mesterképzéseken idén még a volt főiskolásoké a pálya

Érdemes minél előbb felvételizniük mesterképzésre azoknak, akik korábban főiskolai végzettséget szereztek és eddig nem tanultak tovább: ugyanis a mesterszakok már idén is nagy számban elindulnak, viszont a kétciklusú képzés első képzési ciklusában, alapképzésen végzettek nagy számban csak 2009-ben végeznek. Addig a főiskolai végzettségűeké a terep.

  • Edupress

A kétszintű "bolognai" képzés lényege, hogy a hallgatók előbb - szakterülettől függően, hattól nyolc félévig - alapképzésre járnak, melynek végén egy alap-, úgynevezett bachelor (BSc, BA stb.) fokozatot szereznek. Ezzel azonnal munkába állhatnak, de - akár rögtön, akár később - tovább is tanulhatnak, a második ciklusban másfél-két év alatt mesterdiplomát, úgynevezett mester (MSc, MA stb.) fokozatot szerezhetnek. A korábbi főiskolai szintű végzettség alapfokozatnak, az egyetemi szintű pedig mesterfokozatnak felel meg.

A bolognai rendszerre való átállás átmeneti helyzetet teremtett: a mesterszakok idén már nagy számban elindultak - a jelentkezők 615 meghirdetés között kereshetik meg a számukra legmegfelelőbbet -, jövőre valószínűleg még több szak közül lehet majd válogatni. Az alapszakot végzett diplomások özönére viszont még várni kell, hiszen az alapképzések csak 2006/2007-es évfolyamban indultak el széles körben. Ebből kiszámítható, hogy 2009-ben végeznek nagy számban alapfokozatot szerzettek. Így a főiskolai oklevéllel rendelkezőknek soha vissza nem térő alkalmuk van arra, hogy mesterképzésben tanuljanak tovább, hiszen idén a legtöbb képzésen alapképzésben diplomázott versenytársak nélkül jelentkezhetnek.

Egyetemi diplomával is lehet

Mesterképzésre a felsőoktatásról szóló törvény szerint az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. A mesterképzésekre egyetemi végzettséggel, illetve mesterfokozattal is lehet jelentkezni.

Tanári mesterképzés

A tanárképzés korábbi, főiskolai és egyetemi szintű szakokat párhuzamosan működtető szerkezete az új, többciklusú képzési rendszerben egységessé válik: a képzési terület szerinti bemenetre épülő különböző tanári szakképzettségek - az első ciklusú képzést követően - a második ciklus tanári mesterszakján szerezhetők. A tanári mesterképzésre vonatkozó szabályokról, tudnivalókról részletes összeállítás olvasható a

www.felvi.hu

oldal "Diploma után" menüpont "Mesterképzések" menüpontjában, illetve a Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2008. szeptemberben induló képzések című kiadvány január végén megjelent hivatalos kiegészítésében (amely letölthető az Érettségivel/Aktuális menüpontból).

A jelentkezés módja

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolása nem központi feltételek alapján, hanem a felsőoktatási intézmények által történik. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg - ezek megtalálhatók a Tájékoztatóban, a felvi.hu Egyetemek, főiskolák menüpontjában, illetve a felsőoktatási intézmények honlapjain. A felvétel feltételeinek meghatározásakor a felsőoktatási intézmény azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező hol szerezte korábbi oklevelét.

Határidő

A jelentkezés határideje: március 15.

Mivel a határidő munkaszüneti napra esik, ezért a jelentkezéseket a következő munkanap, március 17. éjfélig lehet benyújtani. A felvételizni szándékozók most is jelentkezhetnek a

www.felvi.hu

oldalon elérhető e-felvételivel, de a jelentkezés papír alapú jelentkezési lapon is benyújtható.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu