Elvándorolnak a diplomások?

A Magyar Tudományos Akadémia - mint a magyar tudományosságot képviselő közintézmény - célul tűzte ki, hogy felmérje a hatáskörén, intézményrendszerén kívül eső - külföldön tevékenykedő - magyar diplomás munkavállalókat, a külföldi tudományos életben, oktatói munkában résztvevőket. Az MTA a "Nyugati Magyar Tudományosság" 2005-ben indult programja keretében folytatja le a külföldön dolgozó magyar diplomásokat megkereső, valamint helyzetüket felmérni kívánó kutatást.

  • Edupress

A rendszerváltás utáni, magyarországi diplomások migrációját vizsgáló kérdőíves felmérésnek "A diplomások elvándorlása" nevet adta az Akadémia. A névtelen adatgyűjtés célja, hogy a külföldön munkát vállaló képzett magyarok lehetőséget kapjanak a külföldi és a hazai körülmények értékelésére.

Összesített adatokat publikál az MTA, annak reményében, hogy ezzel segíti a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozókat. A kutatás során csak a világhálón közölt, a nyilvánosság számára közzétett adatokkal dolgoznak a kutatók, és mivel nincs külföldi magyar diplomás munkavállalókat jegyző nyilvántartás, a mintavétel során úgynevezett hólabda elvű metódust használnak: így minden megkérdezettől további személyek e-mail címes elérhetőségét kérik el. Hólabda típusú kutatást végeznek, amely ugyan nem ad lehetőséget a hagyományos értelemben vett reprezentatív mintavételre, de a mintavétel során feltáruló hálózati struktúrára támaszkodva lehetőség van megbecsülni a vizsgált személyi kör hálózatának nagyságát.

A hólabda kutatási módszernél továbbá nagyon fontos, hogy a kiinduló listák a lehető legheterogénebbek legyenek, ezért a kutatók az alábbi csatornákból merítik a kiinduló címeket: iwiw.hu, a külföldön dolgozó diplomásokat tartalmazó levelezőlisták, az MTA e-mail listája, valamint a Nyugati Magyar Tudományos Tanács levelezőlistája.

A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia és a Forsense Kft végzi, Dr. Csanády Márton, Személyi László és Kucsera Tamás Gergely vezetésével.(forrás: MTA)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu