A Magyar Tudományos Akadémia - mint a magyar tudományosságot képviselő közintézmény - célul tűzte ki, hogy felmérje a hatáskörén, intézményrendszerén kívül eső - külföldön tevékenykedő - magyar diplomás munkavállalókat, a külföldi tudományos életben, oktatói munkában résztvevőket. Az MTA a "Nyugati Magyar Tudományosság" 2005-ben indult programja keretében folytatja le a külföldön dolgozó magyar diplomásokat megkereső, valamint helyzetüket felmérni kívánó kutatást.
A rendszerváltás utáni, magyarországi diplomások migrációját vizsgáló kérdőíves felmérésnek "A diplomások elvándorlása" nevet adta az Akadémia. A névtelen adatgyűjtés célja, hogy a külföldön munkát vállaló képzett magyarok lehetőséget kapjanak a külföldi és a hazai körülmények értékelésére.
Összesített adatokat publikál az MTA, annak reményében, hogy ezzel segíti a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozókat. A kutatás során csak a világhálón közölt, a nyilvánosság számára közzétett adatokkal dolgoznak a kutatók, és mivel nincs külföldi magyar diplomás munkavállalókat jegyző nyilvántartás, a mintavétel során úgynevezett hólabda elvű metódust használnak: így minden megkérdezettől további személyek e-mail címes elérhetőségét kérik el. Hólabda típusú kutatást végeznek, amely ugyan nem ad lehetőséget a hagyományos értelemben vett reprezentatív mintavételre, de a mintavétel során feltáruló hálózati struktúrára támaszkodva lehetőség van megbecsülni a vizsgált személyi kör hálózatának nagyságát.
A hólabda kutatási módszernél továbbá nagyon fontos, hogy a kiinduló listák a lehető legheterogénebbek legyenek, ezért a kutatók az alábbi csatornákból merítik a kiinduló címeket: iwiw.hu, a külföldön dolgozó diplomásokat tartalmazó levelezőlisták, az MTA e-mail listája, valamint a Nyugati Magyar Tudományos Tanács levelezőlistája.
A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia és a Forsense Kft végzi, Dr. Csanády Márton, Személyi László és Kucsera Tamás Gergely vezetésével.(forrás: MTA)
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
