Elvándorolnak a diplomások?

A Magyar Tudományos Akadémia - mint a magyar tudományosságot képviselő közintézmény - célul tűzte ki, hogy felmérje a hatáskörén, intézményrendszerén kívül eső - külföldön tevékenykedő - magyar diplomás munkavállalókat, a külföldi tudományos életben, oktatói munkában résztvevőket. Az MTA a "Nyugati Magyar Tudományosság" 2005-ben indult programja keretében folytatja le a külföldön dolgozó magyar diplomásokat megkereső, valamint helyzetüket felmérni kívánó kutatást.

  • Edupress
A rendszerváltás utáni, magyarországi diplomások migrációját vizsgáló kérdőíves felmérésnek "A diplomások elvándorlása" nevet adta az Akadémia. A névtelen adatgyűjtés célja, hogy a külföldön munkát vállaló képzett magyarok lehetőséget kapjanak a külföldi és a hazai körülmények értékelésére.

Összesített adatokat publikál az MTA, annak reményében, hogy ezzel segíti a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozókat. A kutatás során csak a világhálón közölt, a nyilvánosság számára közzétett adatokkal dolgoznak a kutatók, és mivel nincs külföldi magyar diplomás munkavállalókat jegyző nyilvántartás, a mintavétel során úgynevezett hólabda elvű metódust használnak: így minden megkérdezettől további személyek e-mail címes elérhetőségét kérik el. Hólabda típusú kutatást végeznek, amely ugyan nem ad lehetőséget a hagyományos értelemben vett reprezentatív mintavételre, de a mintavétel során feltáruló hálózati struktúrára támaszkodva lehetőség van megbecsülni a vizsgált személyi kör hálózatának nagyságát.

A hólabda kutatási módszernél továbbá nagyon fontos, hogy a kiinduló listák a lehető legheterogénebbek legyenek, ezért a kutatók az alábbi csatornákból merítik a kiinduló címeket: iwiw.hu, a külföldön dolgozó diplomásokat tartalmazó levelezőlisták, az MTA e-mail listája, valamint a Nyugati Magyar Tudományos Tanács levelezőlistája.

A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia és a Forsense Kft végzi, Dr. Csanády Márton, Személyi László és Kucsera Tamás Gergely vezetésével.(forrás: MTA)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?