A nemzetközi piacon való eredményesebb részvétel érdekében szükség van egy hatékonyabb rendszer kidolgozására, ahol az egyetemek és főiskolák saját vagyonukkal szabadon gazdálkodhatnak, különböző üzleti beruházásokat végezhetnek. Érvelésében hangsúlyozta, Mádl Ferenc oktatási miniszterként már 1993-ban is támogatta a diákok bevonását költségeik finanszírozásába.
Tandíj ugyanakkor ma is létezik, hiszen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók mintegy 40-50 százaléka költségtérítéses képzés keretein belül végzi tanulmányait a felsőoktatásban, mondta Magyar. A politikus kiemelte, a diplomás munkavállalók statisztikai adatokkal igazolható előnyöket élveznek a nyolc általános iskolai osztályt elvégettekkel szemben - mint például a két csoport átlagéletkorában fennálló 16 év különbség -, így tanulmányaik finanszírozásához kötelesek hozzájárulni. Cáfolta ugyanakkor azon állításokat, melyek szerint a tandíj hírére jelentősen visszaesett volna a jelentkezési kedv, a helyes számadatok mögött ugyanis demográfiai okok húzódnak meg.
Magyar Bálint egyetért a rektorok azon javaslatával, mely szerint 2010-től a költségtérítéses képzés megszűnne, a tandíjat fizetők körét pedig minden évben újragondolnák az éves teljesítmények alapján. A növekvő költségek finanszírozására Magyar Bálint javasolta az emelkedő diákhitel igénybevételét - az eddig visszafizetendő 3,5 milliárdos összeg kétszeresét fizették vissza az egykori hallgatók -, illetve az erősebb gazdasággal rendelkező országokhoz viszonyítva hazánkban alacsony számban igénybe vett diákmunka lehetőségét.
(
www.edupress.hu
)
