Magyar: Kevesen veszik igénybe a diákmunka lehetőségét

A tandíj bevezetése mellett szóló további érvek felsorakoztatása előtt Magyar Bálint az elmúlt 16 év felsőoktatást érintő reformintézkedéseit említette ma újságírók előtt Budapesten. A reformintézkedések bevezetése szükséges, a népszavazás viszont lassítja azt - jelentette ki az SZDSZ ügyvivője.

  • Edupress

A nemzetközi piacon való eredményesebb részvétel érdekében szükség van egy hatékonyabb rendszer kidolgozására, ahol az egyetemek és főiskolák saját vagyonukkal szabadon gazdálkodhatnak, különböző üzleti beruházásokat végezhetnek. Érvelésében hangsúlyozta, Mádl Ferenc oktatási miniszterként már 1993-ban is támogatta a diákok bevonását költségeik finanszírozásába.

Tandíj ugyanakkor ma is létezik, hiszen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók mintegy 40-50 százaléka költségtérítéses képzés keretein belül végzi tanulmányait a felsőoktatásban, mondta Magyar. A politikus kiemelte, a diplomás munkavállalók statisztikai adatokkal igazolható előnyöket élveznek a nyolc általános iskolai osztályt elvégettekkel szemben - mint például a két csoport átlagéletkorában fennálló 16 év különbség -, így tanulmányaik finanszírozásához kötelesek hozzájárulni. Cáfolta ugyanakkor azon állításokat, melyek szerint a tandíj hírére jelentősen visszaesett volna a jelentkezési kedv, a helyes számadatok mögött ugyanis demográfiai okok húzódnak meg.

Magyar Bálint egyetért a rektorok azon javaslatával, mely szerint 2010-től a költségtérítéses képzés megszűnne, a tandíjat fizetők körét pedig minden évben újragondolnák az éves teljesítmények alapján. A növekvő költségek finanszírozására Magyar Bálint javasolta az emelkedő diákhitel igénybevételét - az eddig visszafizetendő 3,5 milliárdos összeg kétszeresét fizették vissza az egykori hallgatók -, illetve az erősebb gazdasággal rendelkező országokhoz viszonyítva hazánkban alacsony számban igénybe vett diákmunka lehetőségét.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.

Új vezetői tisztség jön létre az Oktatási Hivatalban: több adat és hatásvizsgálat alapozhatja meg a döntéseket

Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.