Gyakorlati szakemberek kellenek

A tervezőmérnökök mellett a modern technológiák alkalmazását garantáló gyakorlatias szakemberekre is szükség van - mondta Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) rektora az intézményben újonnan indult két műszaki felsőfokú szakképzés apropóján. A műszaki szakemberekre országszerte nagy a kereslet - bizonyítják a munkaerő-piaci felmérések.

  • Edupress

A felsőfokú szakképzések iránti igény már az oktatási kormányzatban is megfogalmazódott, a szakemberképzés hiánya több piaci elemzés fontos tanulsága. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a környező ipari szakemberhiány pótlása érdekében indít két új felsőfokú szakképzést szeptembertől.

A hosszas kutatómunka és piacvezető cégekkel történő konzultációk eredményeképp létrejött tanulmány a Mechatronikai mérnökasszisztens és Energetikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés indítását támogatja a főiskolán 2008. szeptemberétől. A képzés négy féléves, államilag finanszírozott formában is tanulható.

A mechatronikai felsőfokú szakképzés egyedülálló az országban, a magyarországi intézmények közül a BME-vel működik együtt a MÜTF, de az oktatási anyag kialakításában, a neves szakoktatók és a gyakorlati helyek biztosításában nemzetközi partnerintézmények is részt vesznek. "Energetikai mérnök asszisztensekre pedig a gazdasági fejlődés miatt van és lesz szükség, akik például a bioenergiával, alternatív energiaforrások felhasználásával, illetve a geotermikus energiaforrásokkal foglalkoznának" - magyarázza Kandikó József, a MÜTF rektora. 

A két gyakorlatorientált képzés célja, hogy kellő elméleti alapoktatással és nyelvoktatással a mérnökök és a fizikai csoportvezetők között képződő űrt töltsék fel jól képzett szakemberekkel. Kandikó József szerint nem csak tervezőmérnökökre van szükség, hanem a modern technológiák alkalmazását garantáló gyakorlatias szakemberekre is.

Giber Mihály, az AGC Autóipari Magyarország Kft. HR igazgatója úgy véli, hogy a mechatronikai szakemberképzésre óriási szükség van nem csak a régióban, de az egész országban. Elsősorban gyakorlatias, talpraesett és tettrekész fiatalok képzését várják a főiskolától, akik készek precízen és leleményesen megoldani az adott problémát. "Cserébe jól fizető állások várják a végzett hallgatókat" - mondta a HR igazgató.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu