Gyakorlati szakemberek kellenek

A tervezőmérnökök mellett a modern technológiák alkalmazását garantáló gyakorlatias szakemberekre is szükség van - mondta Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) rektora az intézményben újonnan indult két műszaki felsőfokú szakképzés apropóján. A műszaki szakemberekre országszerte nagy a kereslet - bizonyítják a munkaerő-piaci felmérések.

  • Edupress
A felsőfokú szakképzések iránti igény már az oktatási kormányzatban is megfogalmazódott, a szakemberképzés hiánya több piaci elemzés fontos tanulsága. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a környező ipari szakemberhiány pótlása érdekében indít két új felsőfokú szakképzést szeptembertől.

A hosszas kutatómunka és piacvezető cégekkel történő konzultációk eredményeképp létrejött tanulmány a Mechatronikai mérnökasszisztens és Energetikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés indítását támogatja a főiskolán 2008. szeptemberétől. A képzés négy féléves, államilag finanszírozott formában is tanulható.

A mechatronikai felsőfokú szakképzés egyedülálló az országban, a magyarországi intézmények közül a BME-vel működik együtt a MÜTF, de az oktatási anyag kialakításában, a neves szakoktatók és a gyakorlati helyek biztosításában nemzetközi partnerintézmények is részt vesznek. "Energetikai mérnök asszisztensekre pedig a gazdasági fejlődés miatt van és lesz szükség, akik például a bioenergiával, alternatív energiaforrások felhasználásával, illetve a geotermikus energiaforrásokkal foglalkoznának" - magyarázza Kandikó József, a MÜTF rektora. 

A két gyakorlatorientált képzés célja, hogy kellő elméleti alapoktatással és nyelvoktatással a mérnökök és a fizikai csoportvezetők között képződő űrt töltsék fel jól képzett szakemberekkel. Kandikó József szerint nem csak tervezőmérnökökre van szükség, hanem a modern technológiák alkalmazását garantáló gyakorlatias szakemberekre is.

Giber Mihály, az AGC Autóipari Magyarország Kft. HR igazgatója úgy véli, hogy a mechatronikai szakemberképzésre óriási szükség van nem csak a régióban, de az egész országban. Elsősorban gyakorlatias, talpraesett és tettrekész fiatalok képzését várják a főiskolától, akik készek precízen és leleményesen megoldani az adott problémát. "Cserébe jól fizető állások várják a végzett hallgatókat" - mondta a HR igazgató.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.