A cégek rangsorolták a diplomákat

A friss diplomások hamarabb találnak munkát egy külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező cégnél, mint egy tisztán magyar tulajdonúnál - a Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Intézet a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit vizsgálta ezer vállalkozás körében végzett kutatása során.

  • Edupress

A 2007-es vizsgálat során kiderült, a nagyobb külföldi cégek körében azért foglalkoztatnak szívesebben fiatalokat, mert úgy vélik, a frissdiplomások könnyebben alakíthatók, formálhatók. A megfelelő tudást javarészt tréningeken adják át a fiataloknak - olvasható a Pénzcentrum oldalán.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbb pályakezdőt a gazdasági ágazatban működő vállalkozások vették fel. A vizsgálat rámutat arra, hogy a különböző vállalatok nem csak a diploma meglétét, hanem különböző kompetenciákat is elvárnak a jelentkezőktől. Ilyen az önálló munkavégzés, a precizitás, a jó kommunikációs készség, akár több nyelven, a számítógép rutinszerű használata.

A hallgatók leginkább a neves intézményekben szeretnék megkezdeni tanulmányaikat - állapították meg. Ezek elsősorban a budapesti egyetemek, a munkaerőpaiac azonban sokszor vidéki egyetem hallgatóit, illetve egyes főiskola végzőseit is szívesen alkalmazza. Kiemelkedő például a közgazdaságtudományi képzésben a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett a pécsi és szegedi egyetem, vagy a Budapesti Gazdasági Főiskola - derült ki a Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Intézet adataiból. 

Probléma viszont, hogy a pályakezdők betanítására a cégeknek csak kis hányada fordít figyelmet, annak ellenére, hogy a támasztott követelmények szinte minden esetben nagyon magasak, még az olyan készségek tekintetében is, amelyet leginkább csak tapasztalattal lehet megszerezni. A betanítás leginkább a nagy cégeknél jellemző, így minél nagyobb céghez megy a pályakezdő dolgozni, annál nagyobb az esélye a kezdeti tréningekre.(forrás: Pénzcentrum)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu