A cégek rangsorolták a diplomákat

A friss diplomások hamarabb találnak munkát egy külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező cégnél, mint egy tisztán magyar tulajdonúnál - a Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Intézet a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit vizsgálta ezer vállalkozás körében végzett kutatása során.

  • Edupress

A 2007-es vizsgálat során kiderült, a nagyobb külföldi cégek körében azért foglalkoztatnak szívesebben fiatalokat, mert úgy vélik, a frissdiplomások könnyebben alakíthatók, formálhatók. A megfelelő tudást javarészt tréningeken adják át a fiataloknak - olvasható a Pénzcentrum oldalán.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbb pályakezdőt a gazdasági ágazatban működő vállalkozások vették fel. A vizsgálat rámutat arra, hogy a különböző vállalatok nem csak a diploma meglétét, hanem különböző kompetenciákat is elvárnak a jelentkezőktől. Ilyen az önálló munkavégzés, a precizitás, a jó kommunikációs készség, akár több nyelven, a számítógép rutinszerű használata.

A hallgatók leginkább a neves intézményekben szeretnék megkezdeni tanulmányaikat - állapították meg. Ezek elsősorban a budapesti egyetemek, a munkaerőpaiac azonban sokszor vidéki egyetem hallgatóit, illetve egyes főiskola végzőseit is szívesen alkalmazza. Kiemelkedő például a közgazdaságtudományi képzésben a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett a pécsi és szegedi egyetem, vagy a Budapesti Gazdasági Főiskola - derült ki a Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Intézet adataiból. 

Probléma viszont, hogy a pályakezdők betanítására a cégeknek csak kis hányada fordít figyelmet, annak ellenére, hogy a támasztott követelmények szinte minden esetben nagyon magasak, még az olyan készségek tekintetében is, amelyet leginkább csak tapasztalattal lehet megszerezni. A betanítás leginkább a nagy cégeknél jellemző, így minél nagyobb céghez megy a pályakezdő dolgozni, annál nagyobb az esélye a kezdeti tréningekre.(forrás: Pénzcentrum)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.