Mester és BSc képzések a BMF TMPK-ban

A Budapesti Műszaki Főiskola Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központja (BMF TMPK) 2008. szeptemberi indulással mesterszintű és alapszintű képzéseket is meghirdetett.

  • Edupress

A központ mester szinten levelező kiegészítő mérnöktanár képzést indít. A kurzus célja a műszaki képzettségre építve az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben a hallgató szakirányának megfelelő tantárgyak tanítására (elméleti órák, laboratóriumi és gyakorlati foglalkozások vezetésére) és önálló, alkotó tanári munkára való felkészítés.

A kiegészítő mérnöktanár-képzést a 2008/2009-es tanévben gépészmérnök, had- és biztonságtechnikai mérnök, villamosmérnök, és mérnök informatikus szakképzettségekkel társítva hirdették meg. Mind a négy szakirányban kizárólag a korábban megszerzett megfelelő szakos mérnöktanár, illetve műszaki tanár oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek. A képzés költségtérítéses finanszírozási formában zajlik, így a diákoknak félévente 165 ezer forinttal kell hozzájárulniuk tanulmányaikhoz.

A jelentkezés határideje: március 15.

A felvételi motivációs beszélgetésen zajlik, melynek helyszíne a főiskola józsefvárosi telephelye (Budapest, Népszínház u. 8). A részletes időbeosztás a

www.tmpk.bmf.hu

honlapon található meg.

A szintén szeptemberben induló műszaki szakoktató BSc levelező tagozatra még néhány napig lehet jelentkezni, a határidő február 15. A képzés célja olyan műszaki szakoktatók képzése, akik a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, továbbá vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi (tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására.

A műszaki szakoktató alapszakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A képzéshez költségtérítésként félévente 160 ezer forint a hozzájárulás. A szakképzés szakmacsoportja szerint ezen a szakon a választható szakirányok a gépészeti és az elektronikai.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu