Középiskolások továbbtanulási szándékát mérte fel a NymE

A Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) Faipari Mérnöki Kar másodéves gazdasági informatikus hallgatói Pakainé Dr. Kovács Judit tanszékvezető egyetemi docens vezetésével felmérést készítettek a diákok továbbtanulási szándékáról.

  • Edupress

A vizsgálat során 1148 végzős diákot, gimnazistát és szakközépiskolást kérdeztek meg. A gimnazisták 94,21százaléka, a szakközépiskolások 83,61százaléka nyilatkozott úgy, hogy szándékában áll továbbtanulni. Ez átlagosan azt jelenti, hogy a megkérdezett végzős középiskolás diákok mintegy 90 százaléka szeretne felsőfokú tanulmányokat folytatni az érettségi után.

A felmérés összegzéséről tartott sajtótájékoztatón a hallgatók képviseletében Horváth Ildikó és Szalay Dániel elmondták, hogy a középiskolások többsége gazdasági pálya felé orientálódik. Ezt a műszaki, turisztikai, majd kommunikációs, informatikai és bölcsész területek követik. Középmezőnyben az orvosi, természettudományi, művészeti képzés iránti érdeklődés szerepel. A tervezett továbbtanulási elképzelések végén szerepel a jogi és az agrárképzés is.

Az adatok elemzése során az is kiderült, hogy a felsőoktatási intézmény választásakor a legfontosabb tényezők a diploma piaci elfogadottsága, a jó elhelyezkedési lehetőség, valamint az oktatás magas színvonala. A felmérésben arra is választ kaptak a kérdezők, hogy a végzős diákok pályaválasztására leginkább a szülők, őket követően a szaktanárok, legkevésbé pedig az osztálytársak és rokonok vannak hatással.

(forrás: stop.hu)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu