Sebestyén Júlia sikere az EB-n

Sebestyén Júlia a negyedik helyen végzett a zágrábi műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon. A 2004-ben Európa-bajnok magyar műkorcsolyázó a Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar műszaki menedzser szakos hallgatója.

  • Edupress
A sportriporterek tudósítása szerint a 26 éves sportoló kevesebb, mint három ponttal maradt le a dobogóról. Sebestyén Júlia utolsóként futotta kűrjét a zágrábi versenyen, mindvégig szenzációsan teljesített, kizárólag egy dupla Axelből érkezve tette jégre a kezét, így a pontozóktól kapott értékelés alapján a negyedik helyen végzett.

Nyilatkozatában nem tűnt elkeseredettnek, sőt büszke volt helyezésére. Mint mondta, számára az volt a legfontosabb, hogy jól fusson, a magyar tábor biztatásától kísérve pedig szinte otthon érezte magát. Edzője, Gurgen Vardanjan, viszont igazságtalannak ítélte, hogy Júlia lemaradt a dobogóról, szerinte nem volt reális a pontozás.

A miskolci születésű műkorcsolya-bajnok három évesen kezdett el ismerkedni a jéggel a Tiszaújvárosi Sport Klubban, melynek mai napig is tagja. A "korisuli" óta számtalan sikert ért el, melyeknek érdekében minden héten 15 órát gyakorol Budapesten és Szlovákiában. Már diplomás, 2005. július 7-én kiváló eredménnyel végzett a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara korcsolya szakedzői és a sportszervező- sportmenedzseri szakán.

Jelenleg a Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Karán műszaki menedzser szakos hallgató. A korábbi sikereiért a főiskolán Rektori Dicséretet kapott, és kiemelt ösztöndíjasként folytathatja tanulmányait.

2004. március 15-én a Magyar Köztársaság Lovag Keresztje kitüntetést vehette át, illetve Tiszaújváros díszpolgárává avatták. 2006-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjobb női sportolójának díját kapta meg az Észak-Magyarország sportújságíróinak szavazatai alapján. 2007 februárjában a Nemzetközi Fairplay Diplomát vehette át, mert 2006-ban betegen is vállalta a versenyzést annak érdekében, hogy hazánk még egy részvételi helyhez jusson a torinói téli olimpián.

A Képes Sport felmérése szerint 2007-ben a legismertebb aktív magyar női sportoló a világon.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.