Öt magyarországi gazdasági intézmény a legjobb ezer között

Az Eduniversal című projekt keretében egy francia humánerőforrás és pályaválasztási tanácsadó cég összeállította a világ ezer legjobb üzleti iskolájának a listáját. A 331 európai intézmény között öt magyarországi felsőoktatási intézmény is megtalálható - adta hírül az Országos Felsőoktatási Információs Központ hivatalos honlapja, a felvi.hu.

  • Edupress

A listát abból a célból állították össze, hogy tájékoztatássa a diákokat, humánerőforrással, valamint oktatással foglalkozó szakembereket a világszerte elérhető üzleti képzésekről. 150 ország mintegy 4000 felsőoktatási intézményét vizsgálták.

A vizsgálat két lépcsőben történt, első lépésként meghatározták az egyes országokból kiválasztott intézmények számát. Ezt a darabszámot az országok egy főre jutó oktatási költségeiből, lakosságának számából, az ország GNP-jéből (bruttó nemzeti termékéből), a felsőoktatásban részt vevő diákok számából, valamint a helyi oktatási szféra feltérképezésének eredményéből határozták meg. Az így kiszámított kvóta természetesen a mutatók változásával a későbbiek során módosulhat. A második lépcsőben az intézmények weboldalait, kiadványait tanulmányozták át az oktatási szakértők aszerint, hogy milyen nemzetközi akkreditációkat, állami elismeréseket birtokolnak az egyes intézmények.

Döntésüket befolyásolták még a nemzetközi és hazai díjak és rangsorok, a nemzetközi felsőoktatási és szakmai érdekképviseleti szervezetekben lévő tagságok, nemzetközi szervezetek és együttműködések kiterjedése és minősége, valamint a főbb oktatással kapcsolatos kiadványokban és weboldalakon lévő megjelenések is.

Az üzleti felsőoktatás legjobb ezres listájában Magyarországot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, a Central European University CEU Business School-ja, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara, a Nemzetközi Üzleti Főiskola, valamint a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara képviseli. A következő lista két év múlva várható, és tervezik a többi szakterület felsőoktatási intézményeinek szelektálását is.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu