A legdrágább és legjobb egyetemek

Elkészült a világ legdrágább és a legnevesebb egyetemeinek rangsora. A két rangsor között egyetlen olyan intézmény sincs, mely mindkettőben jelen volna. A bejutás továbbra is a legnevesebb intézményekbe, mint például a Harvardra, Oxfordra, Yale-re vagy Sorbonne-ra a legnehezebb, mégsem ők szedik a legmagasabb tandíjat.

  • Edupress

A legmagasabb tandíjat szedő egyetemek között a George Washington Egyetem, az ohioi Kenyon Főiskola, valamint a pennsylvániai Buckwell Egyetem vezetik a listát. Az általuk szedett éves tandíj meghaladja a hat és fél millió forintot is, és ez még nem tartalmazza a kollégiumi elhelyezést, valamint a tankönyveket sem.

Párizsban és az Egyesült Arab Emírségek területén is drága a felsőoktatás a magánintézményekben, ezekben az iskolákban kiscsoportos és angol nyelvű az oktatás. A legelismertebb amerikai egyetemek szerint csökkenteni kell a felsőoktatásban eltöltött évek költségeit. Ezzel szeretnék elősegíteni, hogy a középosztálybeli középiskolások is bejuthassanak a legjobb egyetemekre.

Az Egyesült Államokban nemcsak a magániskolák drágák, de egy diploma megszerzése állami intézményben is meghaladja a 800 ezer forintot. Ezzel az összeggel a második helyen áll az állami intézményekben szedett tandíj nagyságát tekintve, mert Ausztrália még ezt is felülmúlja. Az amerikai típusú egyetem mellett más oktatási módszert alkalmazó felsőoktatási intézmények is felkerültek a listára, mint például a kanadai Quest Egyetem. Ez az intézmény összesen 80 hallgatót fogad egyszerre, és diákjai tizennyolc napos turnusokban egyszerre csak egyetlen tantárgyban mélyednek el.

Európában lényegesen kisebb a különbség a magánintézmények, illetve az állami intézmények által szedett tandíj mértékében. Ez azzal magyarázható, hogy Európában nincs olyan jelentős állami és alapítványi támogatás, mint az Egyesült Államokban található egyetemek esetében - adták hírül a listát készítő Forbes elemzői.

(Forrás: penzforras.hu)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu