Erdélyben is bemutatkozott az EKF

Első ízben szervezett népszerűsítő körutat külföldön az Eszterházy Károly Főiskola (EKF). Az intézmény négyfős küldöttsége január 13-16. között Erdélyi középiskolákba látogatott, hogy képzéseiket az ottani magyar végzős középiskolások körében is népszerűsítse.

  • Edupress

Az erdélyi roadshow keretében nyolc település magyar végzős diákjait tájékoztatta a Tanulmányi Információs Központ képviseletében Varga Csilla igazgatóhelyettes, a Hallgatói Centrum képviseletében Országh Ákos HC programigazgató, valamint Csáfor Hajnalka PR programigazgató.

A küldöttség járt Szepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Brassóban, Baróton, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. Az egyes állomásokon a középiskolák megbeszélt időpontban lehetőséget biztosítottak arra, hogy az összes végzős diák előtt rövid előadás keretében beszámolhassanak a főiskola képviselői a továbbtanulási lehetőségekről az Eszterházy Károly Főiskolán. A bemutató előadásokon a karok képzési kínálata mellett szó esett a jelentkezés feltételeiről, a főiskola kiemelkedő infrastruktúrájáról, a lakhatási lehetőségekről, a lehetséges juttatásokról, a főiskolai életről és azokról a kedvezményekről, amelyeket a romániai magyar jelentkezőknek nyújtani tud az intézmény, ha úgy döntenek, hogy az EKF-en kívánnak továbbtanulni.

Ezek a kedvezmények elsősorban a jelentkezéssel kapcsolatosak. Amennyiben az erdélyi diákok a magyar jelentkezési lapon - amelyet szintén minden iskola kapott - az első három helyen az EKF-et jelölik meg, az intézmény átvállalja a jelentkezés 9000 forintos díját, valamint garantálja azt is, hogy a felvételt nyert diákoknak kollégiumot biztosít. Továbbá amennyiben nappali tagozatra nyernek felvételt, az erdélyi hallgatók is megkapják az első évfolyamos nappali tagozatosoknak járó laptopot.

A legtöbb intézményben nagy érdeklődést mutattak a diákok, azt azonban ők is és a tanáraik is elmondták, hogy a döntés meghozatalakor igen sok körülményt kell mérlegelniük, amelyek közül sokat nyomnak a latba a felmerülő költségek és a tetemes földrajzi távolság is. Mindazonáltal minden iskolában volt olyan diák, aki már régóta gondolkodik azon, hogy tanulmányait magyarországi felsőoktatási intézményben végezze. Ezen diákok voltak azok, akik a leginkább profitálhattak a főiskola előadásából, és leginkább ők voltak azok is, akik konkrét kérdéseket tettek fel a képzési kínálattal, a felvételivel és a felmerülő költségekkel kapcsolatban.

A roadshow megszervezésében és lebonyolításában nagy szerepet vállalt a Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). Lászlóffy Pál elnök, aki amellett, hogy minden érintett iskolával személyesen tartotta a kapcsolatot, még további - a mostani roadshow keretében nem érintett - iskolákhoz is eljuttatja a főiskola ismertető anyagait. A főiskola a következő felvételi időszakban is tervezi, hogy erdélyi népszerűsítő körutat tesz, várhatóan október végén, november elején kívánják lebonyolítani.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.