Erdélyben is bemutatkozott az EKF

Első ízben szervezett népszerűsítő körutat külföldön az Eszterházy Károly Főiskola (EKF). Az intézmény négyfős küldöttsége január 13-16. között Erdélyi középiskolákba látogatott, hogy képzéseiket az ottani magyar végzős középiskolások körében is népszerűsítse.

  • Edupress

Az erdélyi roadshow keretében nyolc település magyar végzős diákjait tájékoztatta a Tanulmányi Információs Központ képviseletében Varga Csilla igazgatóhelyettes, a Hallgatói Centrum képviseletében Országh Ákos HC programigazgató, valamint Csáfor Hajnalka PR programigazgató.

A küldöttség járt Szepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Brassóban, Baróton, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. Az egyes állomásokon a középiskolák megbeszélt időpontban lehetőséget biztosítottak arra, hogy az összes végzős diák előtt rövid előadás keretében beszámolhassanak a főiskola képviselői a továbbtanulási lehetőségekről az Eszterházy Károly Főiskolán. A bemutató előadásokon a karok képzési kínálata mellett szó esett a jelentkezés feltételeiről, a főiskola kiemelkedő infrastruktúrájáról, a lakhatási lehetőségekről, a lehetséges juttatásokról, a főiskolai életről és azokról a kedvezményekről, amelyeket a romániai magyar jelentkezőknek nyújtani tud az intézmény, ha úgy döntenek, hogy az EKF-en kívánnak továbbtanulni.

Ezek a kedvezmények elsősorban a jelentkezéssel kapcsolatosak. Amennyiben az erdélyi diákok a magyar jelentkezési lapon - amelyet szintén minden iskola kapott - az első három helyen az EKF-et jelölik meg, az intézmény átvállalja a jelentkezés 9000 forintos díját, valamint garantálja azt is, hogy a felvételt nyert diákoknak kollégiumot biztosít. Továbbá amennyiben nappali tagozatra nyernek felvételt, az erdélyi hallgatók is megkapják az első évfolyamos nappali tagozatosoknak járó laptopot.

A legtöbb intézményben nagy érdeklődést mutattak a diákok, azt azonban ők is és a tanáraik is elmondták, hogy a döntés meghozatalakor igen sok körülményt kell mérlegelniük, amelyek közül sokat nyomnak a latba a felmerülő költségek és a tetemes földrajzi távolság is. Mindazonáltal minden iskolában volt olyan diák, aki már régóta gondolkodik azon, hogy tanulmányait magyarországi felsőoktatási intézményben végezze. Ezen diákok voltak azok, akik a leginkább profitálhattak a főiskola előadásából, és leginkább ők voltak azok is, akik konkrét kérdéseket tettek fel a képzési kínálattal, a felvételivel és a felmerülő költségekkel kapcsolatban.

A roadshow megszervezésében és lebonyolításában nagy szerepet vállalt a Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). Lászlóffy Pál elnök, aki amellett, hogy minden érintett iskolával személyesen tartotta a kapcsolatot, még további - a mostani roadshow keretében nem érintett - iskolákhoz is eljuttatja a főiskola ismertető anyagait. A főiskola a következő felvételi időszakban is tervezi, hogy erdélyi népszerűsítő körutat tesz, várhatóan október végén, november elején kívánják lebonyolítani.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu