Hazai egyetemek az európai élvonalban

Három magyar intézmény is szerepel a második kategóriában azon a listán, melyen egy német kutatóintézet vetette össze a természettudományos képzést nyújtó európai egyetemeket. A legjobbak közé nem jutott be magyar.

  • Edupress
A németországi Gütersloh-ban működő CHE (Centrum für Hochschulentwicklung) felsőoktatási kutatóintézet négy természettudományi szak (biológia, fizika, kémia, matematika) területén egy majdnem egész Európa területét érintő összehasonlító vizsgálatot végzett négy minőségmutató (publikációk száma, hivatkozások száma, legtöbbször hivatkozott szerzők száma, Marie-Curie-Projektekben való részvétel) szerint.

A mutatók alapján az egyes intézmények szakjait arany-, ezüst- és bronzéremmel értékelték, a "top" csoportba kerültek a legalább egy ezüstéremmel rendelkező szakok, az "excellence" csoportba pedig a legalább három ezüstérmet érdemlő szakok. A "top" csoportba egyes szakokon 120 intézmény, míg az "excellence" csoportba szakonként 25 intézmény került be.

Mind a négy szak esetében mindössze négy európai intézmény vívta ki a kutatóintézet legjobb minősítését: a zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Főiskola (Eidgenössisch Technische Hochschule, Zürich), az Utrechti Egyetem, a Londoni Imperial College és a Cambridge-i Egyetem került a legjobbak közé.

Az országok közötti versenyben Németország diadalmaskodott 13 "excellence" minősítést elért intézményével, második helyen az Egyesült Királyság végzett 12 intézménnyel, majd Olaszország a hat csúcsintézményével.

Az "excellence" csoport "éremtáblázatát" tekintve az Egyesült Királyság az első helyezett 56 arany-, 24 ezüst- és 2 bronzéremmel, megelőzve Németországot (24 arany, 43 ezüst, 6 bronz) és Svájcot (16 arany, 5 ezüst, 1 bronz).

Három magyarországi intézmény került be az úgynevezett "top" kategóriába, hazánk összesen egy arany-, három ezüst- és három bronzérmes helyet szerzett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kémia szakja a megjelent publikációk számának, az ELTE International Studies matematika és fizika szakja a kiemelkedő publikációs tevékenység mellett a Marie-Curie-Programban való részvételének köszönhetően juthatott be a prominens intézmények sorába - tájékoztatott a felvi.hu oldal.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?