Hazai egyetemek az európai élvonalban

Három magyar intézmény is szerepel a második kategóriában azon a listán, melyen egy német kutatóintézet vetette össze a természettudományos képzést nyújtó európai egyetemeket. A legjobbak közé nem jutott be magyar.

  • Edupress
A németországi Gütersloh-ban működő CHE (Centrum für Hochschulentwicklung) felsőoktatási kutatóintézet négy természettudományi szak (biológia, fizika, kémia, matematika) területén egy majdnem egész Európa területét érintő összehasonlító vizsgálatot végzett négy minőségmutató (publikációk száma, hivatkozások száma, legtöbbször hivatkozott szerzők száma, Marie-Curie-Projektekben való részvétel) szerint.

A mutatók alapján az egyes intézmények szakjait arany-, ezüst- és bronzéremmel értékelték, a "top" csoportba kerültek a legalább egy ezüstéremmel rendelkező szakok, az "excellence" csoportba pedig a legalább három ezüstérmet érdemlő szakok. A "top" csoportba egyes szakokon 120 intézmény, míg az "excellence" csoportba szakonként 25 intézmény került be.

Mind a négy szak esetében mindössze négy európai intézmény vívta ki a kutatóintézet legjobb minősítését: a zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Főiskola (Eidgenössisch Technische Hochschule, Zürich), az Utrechti Egyetem, a Londoni Imperial College és a Cambridge-i Egyetem került a legjobbak közé.

Az országok közötti versenyben Németország diadalmaskodott 13 "excellence" minősítést elért intézményével, második helyen az Egyesült Királyság végzett 12 intézménnyel, majd Olaszország a hat csúcsintézményével.

Az "excellence" csoport "éremtáblázatát" tekintve az Egyesült Királyság az első helyezett 56 arany-, 24 ezüst- és 2 bronzéremmel, megelőzve Németországot (24 arany, 43 ezüst, 6 bronz) és Svájcot (16 arany, 5 ezüst, 1 bronz).

Három magyarországi intézmény került be az úgynevezett "top" kategóriába, hazánk összesen egy arany-, három ezüst- és három bronzérmes helyet szerzett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kémia szakja a megjelent publikációk számának, az ELTE International Studies matematika és fizika szakja a kiemelkedő publikációs tevékenység mellett a Marie-Curie-Programban való részvételének köszönhetően juthatott be a prominens intézmények sorába - tájékoztatott a felvi.hu oldal.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu