A jelentős hallgatói létszámcsökkenés miatt ismét előkerültek a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos javaslatok, több állami intézmény vezetősége vetette fel újra, hogy az állam csak az általa fenntartott intézményekben finanszírozza a képzéseket, a magánintézményekben ne.
Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár úgy nyilatkozott: "Komoly gondolkodás folyik a kérdésről az Oktatási és Kulturális Minisztériumban". A kormány jelenleg a jelentkezőkre bízza a kérdést, a mostani rendszerben ugyanis a jelentkezők száma alapján határozzák meg, hogy az adott intézmény mennyi államilag támogatott diákot vehet fel. Így az egyes karok megmaradása vagy megszűnése a jelentkezőkön múlik.
Manherz Károly elmondta, az biztos, hogy a következő tanévben még nem lesz változás, a 2006 végén kötött, egyéves helyett immár hároméves finanszírozási szerződésekkel pedig az állami intézmények igyekeztek legalább a mostani pozícióikat megőrizni. A magánintézmények viszont akkor lennének gondban, ha az állam megvonná tőlük a támogatást, ugyanis jelenleg Magyarországon a Nemzetközi Üzleti Főiskolán (IBS) és a Közép-Magyarországi Egyetemen (CEU) kívül - ahol csak a doktori képzést támogatja az állam - egy intézmény sem független az államtól.
Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója szerint a jelenleg 71 működő felsőoktatási intézmény rengeteg, fele ennyi egyetem és főiskola is elegendő lenne a jelenlegi és a várható hallgatói létszám képzéséhez. A gazdaságpolitikus szerint mára az intézmények vezetői majdnem kivétel nélkül felismerték, hogy hamarosan az intézmények és karok bezárásának ideje következik. Mang Béla, a Felsőoktatási Tudományos Tanács (FTT) elnöke szintén úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer mellett előbb-utóbb elfogynak a diákok az intézményekből. Az FTT elnöke elsősorban a vidék-főváros egyensúlyának megteremésében látja a megoldást, továbbá fontosnak tartja a további intézmény-integrációt és a párhuzamos karok és szakok megszűnését. Mang Béla szerint az intézményeknek elsősorban a felnőttképzésben és a külföldi diákok megszerzésében érdemes gondolkodniuk.
Ennek ellenére idén lehet először jelentkezni a tavaly akkreditált Wekerle Sándor Üzleti Főiskolára, Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója pedig egy informatikai magánegyetem indítását tervezi, ahol elitképzést nyújtanának és ennek megfelelően piaci, évi 25-30 ezer dolláros tandíjat szednének.
(Forrás: Figyelő, Világgazdaság, Klubrádió)
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
