Megszűnhet a magánintézmények állami finanszírozása?

A jelentős hallgatói létszámcsökkenés miatt ismét előkerültek a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos javaslatok, több állami intézmény vezetősége vetette fel újra, hogy az állam csak az általa fenntartott intézményekben finanszírozza a képzéseket, a magánintézményekben ne.

  • Edupress

Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár úgy nyilatkozott: "Komoly gondolkodás folyik a kérdésről az Oktatási és Kulturális Minisztériumban". A kormány jelenleg a jelentkezőkre bízza a kérdést, a mostani rendszerben ugyanis a jelentkezők száma alapján határozzák meg, hogy az adott intézmény mennyi államilag támogatott diákot vehet fel. Így az egyes karok megmaradása vagy megszűnése a jelentkezőkön múlik.

Manherz Károly elmondta, az biztos, hogy a következő tanévben még nem lesz változás, a 2006 végén kötött, egyéves helyett immár hároméves finanszírozási szerződésekkel pedig az állami intézmények igyekeztek legalább a mostani pozícióikat megőrizni. A magánintézmények viszont akkor lennének gondban, ha az állam megvonná tőlük a támogatást, ugyanis jelenleg Magyarországon a Nemzetközi Üzleti Főiskolán (IBS) és a Közép-Magyarországi Egyetemen (CEU) kívül - ahol csak a doktori képzést támogatja az állam - egy intézmény sem független az államtól.

Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója szerint a jelenleg 71 működő felsőoktatási intézmény rengeteg, fele ennyi egyetem és főiskola is elegendő lenne a jelenlegi és a várható hallgatói létszám képzéséhez. A gazdaságpolitikus szerint mára az intézmények vezetői majdnem kivétel nélkül felismerték, hogy hamarosan az intézmények és karok bezárásának ideje következik. Mang Béla, a Felsőoktatási Tudományos Tanács (FTT) elnöke szintén úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer mellett előbb-utóbb elfogynak a diákok az intézményekből. Az FTT elnöke elsősorban a vidék-főváros egyensúlyának megteremésében látja a megoldást, továbbá fontosnak tartja a további intézmény-integrációt és a párhuzamos karok és szakok megszűnését. Mang Béla szerint az intézményeknek elsősorban a felnőttképzésben és a külföldi diákok megszerzésében érdemes gondolkodniuk.

Ennek ellenére idén lehet először jelentkezni a tavaly akkreditált Wekerle Sándor Üzleti Főiskolára, Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója pedig egy informatikai magánegyetem indítását tervezi, ahol elitképzést nyújtanának és ennek megfelelően piaci, évi 25-30 ezer dolláros tandíjat szednének.

(Forrás: Figyelő, Világgazdaság, Klubrádió)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.

Új vezetői tisztség jön létre az Oktatási Hivatalban: több adat és hatásvizsgálat alapozhatja meg a döntéseket

Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.