A jelentkezők megoszlása régiók szerint

A felsőoktatásba jelentkezők és a felvettek aránya régiónként eltérő képet mutat, melynek több oka lehet. Ilyen a régiók között eltérő képzési kínálat, a demográfiai jellemzők és az ezzel összefüggő középiskolai tanulói összetétel. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ ezúttal a 2007-es jelentkezések során mutatkozó régiók szerinti tendenciákat vizsgálta.

  • Edupress

Az adatok szerint a Közép-Magyarországi régióban volt a legmagasabb a jelentkezők aránya. A lakosság 31, 4 százaléka 18-27 év közötti fiatal a régióban, közülük majdnem mindenki adott be jelentkezési lapot valamelyik intézménybe; alapképzésre, nappali tagozatra, államilag támogatott képzésre. Budapest régióján kívül az Észak-Alföldi régióban és a Dél-Alföldi régióban volt magas a jelentkezések aránya, viszont a Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb a felvételizők jelentkezési kedve. Itt mindössze 9 százalék döntött úgy, hogy jelentkezik a felsőoktatásba.

A budapesti régióban vették fel a legtöbb elsőhelyes jelentkezőt, ez az arány azonban nem jelenti azt, hogy minden tudományterületen, minden képzettségi szinten és formában a Közép-Magyarországi régióban élők aratták a legnagyobb sikert. Az osztatlan képzésben meghirdetett orvos szakra a legtöbb elsőhelyes jelentkező közül az Észak-Alföldi régióból jelentkezőket vették fel. 

Az elmúlt években összességében több nő jelentkezett a felsőoktatásba, az arányok az utóbbi időben egyre inkább közelítenek egymáshoz. A jelentkezők nemi összetétele azonban eltérő régiónként. A 2007-es felvételi jelentkezések esetében a jelentkezéseknél az összes tagozatot, képzési szintet és finanszírozási formát figyelembe véve a jelentkezők 43 százaléka férfi, 57 százaléka pedig nő volt. Régiók vonatkozásában a legnagyobb különbségek a nemek között az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régiók esetében voltak, míg a legkiegyenlítettebb a Közép-Magyarország, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régióiban volt a férfi és a női jelentkezők aránya. 

A jelentkezők életkor szerinti megoszlását az adott régió demográfiai jellemzői határozzák meg. A 2007-es felsőoktatási felvételi statisztika szerint a 18 és 19 évesek aránya a Közép-Magyarország régióban az átlag alatt volt, míg a 20-22 évesek aránya az átlag felett. A "legfiatalabb régiók" az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld régiók voltak.

A felvettek adatiból ugyanezek a tendenciák mutatkoznak. Az alapképzésre, nappali tagozatra jelentkezők 46 százalékának semmilyen nyelvvizsga bizonyítványa nem volt. Leggyakoribb középfokú C típusú nyelvvizsgával, elsősorban a Közép-Magyarország, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld régiókban élők rendelkeztek. Felsőfokú C típusú nyelvvizsgával csupán a jelentkezők 10-11 százaléka rendelkezett, ennél magasabb volt az arány az Észak-Magyarország és Dél-Alföld régiókban.

A felvételt nyert hallgatók között magas a nyelvvizsgával rendelkezők aránya a Közép-Magyarország, valamint az Észak-Alföld régióban.

A gimnáziumban érettségizők aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb, míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb. Itt viszont a szakközépiskolában érettségizettek százaléka magasabb az átlagosnál. Az Észak-Alföld régióban a jelentkezők mindössze 27,4 százaléka, a Dél-Alföld régióban a 1,9 százaléka, míg az Észak-Magyarország régióban a 32,5 százalékuk érkezett az adott régión kívüli lakóhelyről. Meglepő, hogy legnagyobb arányban a Közép-Dunántúl intézményeibe jelentkeztek a régión túli országrészekből. Ez az arány a Közép-Magyarország régióban 46,9 százalék volt, vagyis ilyen arányban jelentkeztek Budapesten és Pest-megyén túlról ebbe a régióba.

A vizsgálat további részletei

itt

olvashatók.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu