A jelentkezők megoszlása régiók szerint

A felsőoktatásba jelentkezők és a felvettek aránya régiónként eltérő képet mutat, melynek több oka lehet. Ilyen a régiók között eltérő képzési kínálat, a demográfiai jellemzők és az ezzel összefüggő középiskolai tanulói összetétel. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ ezúttal a 2007-es jelentkezések során mutatkozó régiók szerinti tendenciákat vizsgálta.

  • Edupress
Az adatok szerint a Közép-Magyarországi régióban volt a legmagasabb a jelentkezők aránya. A lakosság 31, 4 százaléka 18-27 év közötti fiatal a régióban, közülük majdnem mindenki adott be jelentkezési lapot valamelyik intézménybe; alapképzésre, nappali tagozatra, államilag támogatott képzésre. Budapest régióján kívül az Észak-Alföldi régióban és a Dél-Alföldi régióban volt magas a jelentkezések aránya, viszont a Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb a felvételizők jelentkezési kedve. Itt mindössze 9 százalék döntött úgy, hogy jelentkezik a felsőoktatásba.

A budapesti régióban vették fel a legtöbb elsőhelyes jelentkezőt, ez az arány azonban nem jelenti azt, hogy minden tudományterületen, minden képzettségi szinten és formában a Közép-Magyarországi régióban élők aratták a legnagyobb sikert. Az osztatlan képzésben meghirdetett orvos szakra a legtöbb elsőhelyes jelentkező közül az Észak-Alföldi régióból jelentkezőket vették fel. 

Az elmúlt években összességében több nő jelentkezett a felsőoktatásba, az arányok az utóbbi időben egyre inkább közelítenek egymáshoz. A jelentkezők nemi összetétele azonban eltérő régiónként. A 2007-es felvételi jelentkezések esetében a jelentkezéseknél az összes tagozatot, képzési szintet és finanszírozási formát figyelembe véve a jelentkezők 43 százaléka férfi, 57 százaléka pedig nő volt. Régiók vonatkozásában a legnagyobb különbségek a nemek között az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régiók esetében voltak, míg a legkiegyenlítettebb a Közép-Magyarország, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régióiban volt a férfi és a női jelentkezők aránya. 

A jelentkezők életkor szerinti megoszlását az adott régió demográfiai jellemzői határozzák meg. A 2007-es felsőoktatási felvételi statisztika szerint a 18 és 19 évesek aránya a Közép-Magyarország régióban az átlag alatt volt, míg a 20-22 évesek aránya az átlag felett. A "legfiatalabb régiók" az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld régiók voltak.

A felvettek adatiból ugyanezek a tendenciák mutatkoznak. Az alapképzésre, nappali tagozatra jelentkezők 46 százalékának semmilyen nyelvvizsga bizonyítványa nem volt. Leggyakoribb középfokú C típusú nyelvvizsgával, elsősorban a Közép-Magyarország, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld régiókban élők rendelkeztek. Felsőfokú C típusú nyelvvizsgával csupán a jelentkezők 10-11 százaléka rendelkezett, ennél magasabb volt az arány az Észak-Magyarország és Dél-Alföld régiókban.

A felvételt nyert hallgatók között magas a nyelvvizsgával rendelkezők aránya a Közép-Magyarország, valamint az Észak-Alföld régióban.

A gimnáziumban érettségizők aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb, míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb. Itt viszont a szakközépiskolában érettségizettek százaléka magasabb az átlagosnál. Az Észak-Alföld régióban a jelentkezők mindössze 27,4 százaléka, a Dél-Alföld régióban a 1,9 százaléka, míg az Észak-Magyarország régióban a 32,5 százalékuk érkezett az adott régión kívüli lakóhelyről. Meglepő, hogy legnagyobb arányban a Közép-Dunántúl intézményeibe jelentkeztek a régión túli országrészekből. Ez az arány a Közép-Magyarország régióban 46,9 százalék volt, vagyis ilyen arányban jelentkeztek Budapesten és Pest-megyén túlról ebbe a régióba.

A vizsgálat további részletei itt olvashatók.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?