Kiosztották a Prinz Gyula emlékdíjakat Pécsett

Hagyomány, hogy a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézete minden év decemberében adja át a neves akadémikusról elnevezett elismerést, mégpedig két földrajzosnak: egy olyan oktatónak/kutatónak, aki még csak - ahogy Tóth József professzor, a Földrajztudományi Doktori Iskola vezetője fogalmazott - most villantja meg oroszlánkörmeit, és egy olyannak, aki már régebb óta bizonyít.

  • Edupress

Idén december 19-én került sor az ünnepségre, stílusosan a Prinz Gyuláról elnevezett teremben. Díjat vehetett át Szederkényi Tibor egyetemi tanár, aki elsősorban kőzettannal és vulkanológiával foglalkozik. Utóbbit a világ számos helyén (egyebek közt Új-Zélandon) tanulmányozta, de vizsgálta az alföldi szénhidrogéneket is. Nevéhez számos szakcikk, könyv és publikáció köthető.

Az ifjabb díjazott Radvánszky Bertalan lett, aki urbanisztika szakon végzett a Pécsett, s már hallgatóként felhívta magára a figyelmet az országos tanulmányi versenyeken elért eredményeivel (témája az ős-Tisza hordalékútja volt). 2005-ben kezdte PhD-jét, s közben dolgozott a hamburgi Max Planck Intézetben, ahol meteorológiai, főleg árvizekkel kapcsolatos kutatásokat folyatott. A díjakat Tasnádi Péter, Pécs polgármestere adta át, majd a jelenlévők megkoszorúzták a TTK előtti kertben álló Prinz szobrot.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu