Hiller István nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek az oktatás bármely szintjén megszüntetnék az állam szerepvállalását, jelentette be a hétfőn rendezett tanácskozáson, Budapesten. Pálinkás József az óvodák és a falusi iskolák jelentőségét hangsúlyozta, valamint elmondta, hogy a PPP konstrukcióban épült kollégiumok nagy részét elhibázottnak és drágának tartja - adta hírül a Magyar Nemzet Online.
Hiller István a hétfői tanácskozáson kijelentette, hogy felelősségteljes feladatai vannak az államnak az oktatási rendszer finanszírozásában, szabályozásában és lehetőségeinek megteremtésében, valamint, hogy rossz iránynak tartja az állam esetleges kivonulását a felsőoktatásból.
Az oktatási és kulturális miniszter kitért az elmúlt hetekben közzétett, a közoktatásban végzett nemzetközi vizsgálatok eredményére (PISA, PIRLS). A két felméréssel kapcsolatban elmondta, hogy az oktatási szisztéma tíz éves korig megfelelően működik. "Felső tagozaton ugyan vannak problémák, de az irány, amelyet követnek, megfelelő. Az eredményekig időre és türelemre van szükség" - mondta a szakminiszter.
Pálinkás József, volt oktatási tárcavezető szerint azonban az eredmények oka nem csak szakmai kérdés, nevelési hiányosságokból fakad. Pálinkás József hangsúlyozta az óvodák jelentőségét, mint az oktatás első állomását, és hozzátette, hogy magyar cigányság felzárkóztatásnak egyik legfontosabb lépése, hogy már az óvodai nevelésben megkezdődjön az integrációjuk. A fideszes politikus azt is elmondta, hogy szerinte azért az óvodai nevelés működik a legeredményesebben, mert ott volt a legkevesebb reform. A tanácskozáson felvetődött falusi iskolák kérdésével kapcsolatban Hiller István úgy fogalmazott: "a kormány célja az alsó tagozatos iskolákat minden kistelepülésen meghagyni, felső tagozaton viszont jól felszerelt, közös iskolában oktatni a diákokat".
Pálinkás József azonban úgy véli, hogy a falusi iskolák küldetést teljesítenek, ezért átlagon felüli támogatást kell biztosítani számukra. Az oktatási tárca vezetője a felsőoktatásban zajló átalakításokról elmondta, hogy várhatóan a jövő évi költségvetés 10 milliárd forinttal növekszik majd, ám pontos adat csak a végszavazás után várható. A szakminiszter azt azért leszögezte, az oktatást egységes egészként kell kezelni, amelynek ha bármely részét megváltoztatják, az az egész rendszert érinti. Pálinkás József végezetül a felsőoktatásban zajló PPP-beruházások egy részét elhibázottnak, drágának nevezte. "Több kollégiumban a férőhelyeket nem tudják majd feltölteni - prognosztizálta. Ha a fejlesztések állami forrásból valósultak volna meg, jobban meggondoltuk volna, mire fordítjuk ezeket a pénzeket"- tette hozzá.
Forrás:MNO
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
