Hiller nem támogatja az állam kivonulását az oktatásból

Hiller István nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek az oktatás bármely szintjén megszüntetnék az állam szerepvállalását, jelentette be a hétfőn rendezett tanácskozáson, Budapesten. Pálinkás József az óvodák és a falusi iskolák jelentőségét hangsúlyozta, valamint elmondta, hogy a PPP konstrukcióban épült kollégiumok nagy részét elhibázottnak és drágának tartja - adta hírül a Magyar Nemzet Online.

  • Edupress

Hiller István a hétfői tanácskozáson kijelentette, hogy felelősségteljes feladatai vannak az államnak az oktatási rendszer finanszírozásában, szabályozásában és lehetőségeinek megteremtésében, valamint, hogy rossz iránynak tartja az állam esetleges kivonulását a felsőoktatásból.

Az oktatási és kulturális miniszter kitért az elmúlt hetekben közzétett, a közoktatásban végzett nemzetközi vizsgálatok eredményére (PISA, PIRLS). A két felméréssel kapcsolatban elmondta, hogy az oktatási szisztéma tíz éves korig megfelelően működik. "Felső tagozaton ugyan vannak problémák, de az irány, amelyet követnek, megfelelő. Az eredményekig időre és türelemre van szükség" - mondta a szakminiszter.

Pálinkás József, volt oktatási tárcavezető szerint azonban az eredmények oka nem csak szakmai kérdés, nevelési hiányosságokból fakad. Pálinkás József hangsúlyozta az óvodák jelentőségét, mint az oktatás első állomását, és hozzátette, hogy magyar cigányság felzárkóztatásnak egyik legfontosabb lépése, hogy már az óvodai nevelésben megkezdődjön az integrációjuk. A fideszes politikus azt is elmondta, hogy szerinte azért az óvodai nevelés működik a legeredményesebben, mert ott volt a legkevesebb reform. A tanácskozáson felvetődött falusi iskolák kérdésével kapcsolatban Hiller István úgy fogalmazott: "a kormány célja az alsó tagozatos iskolákat minden kistelepülésen meghagyni, felső tagozaton viszont jól felszerelt, közös iskolában oktatni a diákokat".

Pálinkás József azonban úgy véli, hogy a falusi iskolák küldetést teljesítenek, ezért átlagon felüli támogatást kell biztosítani számukra. Az oktatási tárca vezetője a felsőoktatásban zajló átalakításokról elmondta, hogy várhatóan a jövő évi költségvetés 10 milliárd forinttal növekszik majd, ám pontos adat csak a végszavazás után várható. A szakminiszter azt azért leszögezte, az oktatást egységes egészként kell kezelni, amelynek ha bármely részét megváltoztatják, az az egész rendszert érinti. Pálinkás József végezetül a felsőoktatásban zajló PPP-beruházások egy részét elhibázottnak, drágának nevezte. "Több kollégiumban a férőhelyeket nem tudják majd feltölteni - prognosztizálta. Ha a fejlesztések állami forrásból valósultak volna meg, jobban meggondoltuk volna, mire fordítjuk ezeket a pénzeket"- tette hozzá.

Forrás:MNO

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu