Ötvenéves a közgazdasági képzés - Nemzetközi konferencia a SZIE-n

A Szent István Egyetem (SZIE) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara december 3-6-ig tartó konferenciával ünnepli a közgazdászképzés ötvenéves évfordulóját.

  • Edupress

Az eseményen Nepáltól az Egyesült Államokig, Oroszországtól a Dél-Afrikai Köztársaságig tizenhárom ország képviselteti magát. A 262 résztvevő negyede külföldi, a 143 előadásból 55, a 30 poszterből 11 angol nyelvű. A külföldiek közül a csehek, a szlovákok és a lengyelek érkeztek nagyobb küldöttséggel, ők a visegrádi szekcióban tárgyalják meg annak a tervezett angol nyelvű mesterképzésnek a részleteit is, amelynek során jövő ősztől a hallgatók minden félévet más országban töltenének. A konferencián indiai-magyar szekciót is rendeznek Az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának hétfői ülésén öt volt mezőgazdasági miniszter tartott előadást időszerű kérdésekről.

Az egyetem egy 1949-es kormánydöntést követően 1950-ben került Gödöllőre, ahol az agrárközgazdasági képzést is tervbe vették, de valójában csak a forradalmat követő újjászervezéssel indult el a máig töretlenül fejlődő folyamat. Fontos dátum a közgazdasági képzés történetében 1969, amikor megalakult az üzemszervező szak, majd 1986, a Társadalomtudományi Kar létrejötte.A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar az intézmény legtöbb diákot fogadó fakultása. Ezt a szerepét azért tudja betölteni, mert folyamatosan alkalmazkodott a képzési igényekhez, eléje ment a kihívásoknak. Az elmúlt két évtizedben a vállalatgazdasági szemléletű agrármérnök képzés természettudományos alapokkal, mezőgazdasági technológiai ismeretekkel rendelkező agrárközgazdász képzéssé alakult. Időközben olyan képzéseket is folytatnak, amelyeknek már nincs közük a mezőgazdasághoz. Ilyen a vállalkozásszervező, a humánerőforrás menedzser, és a munkavállalási tanácsadó. Az agrárpedagógia, a regionális tudományok, az agrárközgazdaságtan, valamint a marketing területén a kar egyedülálló, vagy vezető szerepet tölt be. A fejlődés megköveteli a nemzetközi kapcsolatok bővítését. Ehhez a stratégiához csatlakozik az indiai TATA céggel kötött együttműködési megállapodás. A konferencia első programja a TATA oktatási központ átadása volt a Tessedik utcai épületben, ahol az indiai cég szakembereivel közösen az üzleti világ gyakorlati igényeinek megfelelő képzést kívánnak indítani.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu