Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásáért

A Magyarország Holnap Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal, valamint a Pedagógusok Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel álláspontjuk szerint a hátrányos helyzetű gyermekek sok esetben nem kapnak megfelelő oktatást - adta hírül az Inforádió. A PSZ elnöke, Árok Antal a közoktatási és az önkormányzati törvény módosítását sürgeti az üggyel kapcsolatban.

  • Edupress

"Egyes térségekben nagyon súlyos a probléma, vannak olyan települések, ahol halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nem jutnak azokhoz az oktatási lehetőségekhez, amelyekre egyébként az alkotmány is kötelezné a fenntartót, az önkormányzatot" - mondta el Árok Antal ma reggel az InfoRádióban.

A jelenség az érdekvédelmi vezető szerint különösen a hátrányos helyzetű településeken tapasztalható, ahol a szülőknek sokszor nincs is módjuk arra, hogy gyermeküket más településre vigyék iskolába, ellenben sok olyan kistelepülés van szerte az országban, ahol az önkormányzat nem működtet közoktatási intézményt. Az elnök közölte: azt remélik, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalása indukálja az önkormányzati törvény módosítását.

Árok Antal a Liga által december 17-től meghirdetett, határozatlan idejű sztrájk kapcsán elmondta: hétfőn döntenek arról, hogy valamiféle szolidaritási megnyilvánulásként csatlakoznak-e. Az elnök hozzátette: a határozatlan ideig meghirdetett sztrájk nem szolgálja a közoktatás érdekeit, mert így a tanév vége későbbre tolódhat. Forrás: InfoRádió

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu