Remekeltek a magyar diákok a nemzetközi PIRLS-teszten

Bár a középiskolásokat érintő PISA felmérés korábbi eredményei hidegzuhanyként értek bennünket, azért van remény: a PIRLS nemzetközi szövegértési felmérésen kisdiákjaink, a 9-10 évesek, immár másodszor szerepeltek biztatóan, 40 ország "versenyében" a 9.helyet szerezték meg.

  • Eduline

Átlagon felüli eredményt értek el ismét a magyar tízévesek a PIRLS szövegértési teszten (Progress in International Reading Literacy Study, vagyis Nemzetközi Szövegértés-vizsgálat). A magyarok számára kiábrándító eredménnyel végződött korábbi PISA-vizsgálatokhoz képest sikerként könyvelhető el, hogy a diákok számos, oktatási ügyekben mintaként szolgáló fejlett ipari állam tíz év körüli diákjainál jobban teljesítették a feladatokat; kilencedik helyet értek el a nemzetközi rangsorban.

A magyar diákok 551 pontot kaptak a tavaly lebonyolított tesztsorozatban, amelynek eredményeit egyébként csütörtökön délelőtt hozza nyilvánosságra a magyar oktatási tárca. A pontszám jócskán meghaladja az 500 pontos PIRLS-átlagot. Hazánk diákjait a rangsorban az Orosz Föderáció, Hong Kong, a kanadai Alberta,  Szingapúr, a kanadai Brit Kolumbia, Luxemburg, a kanadai Ontario, valamint Olaszország előzi meg. Közvetlenül mögöttünk Svédország, Németország, Hollandia, Belgium, Bulgária s Dánia végzett. (Kanada egyes államai külön-külön szerepeltek a tesztben.)

A felmérés bebizonyította, hogy az egyes országok képesek fejleszteni a diákok tanulmányi eredményeit - közölte szerdai sajtóanyagában a mérést lebonyolító Boston College két vezetője, Ina V.S. Mullis és Michael O. Martin, akik Magyarországot éppen azok között az országok között említik, amelyek - amellett, hogy jó eredményt értek el - 2001-hez képest jelentős fejlődést mutatnak. A hazai tízévesek között öt éve a lányok még sokkal jobb eredményt értek el, mint a fiúk, mára azonban ez is megváltozott: a diáklányok átlageredménye már csak hat ponttal magasabb a fiúkénál. A felmérésben résztvevő diákok eredményeit négy kategóriába sorolják (alacsony, közepes, magas, haladó szintű), a magyarok a haladó szinten értek el jelentős javulást.

Figyelemre méltó, hogy a legjobb eredményt elérő országok között találunk kelet-európai, távol-keleti, tengerentúli s nyugat-európai államokat egyaránt. 

A teljes cikk itt olvasható:

http://hvg.hu/itthon/20071129_pirls_2006_pisa_hungary.aspx

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu