Hálózsákban "sorbanfekvő" szülők - gimnáziumi beiratkozás Belgiumban

Hálózsákban "sorbanfekvő" szülők voltak láthatók csütörtök reggel több népszerű belgiumi gimnázium bejárata előtt, mert egyes első osztályos helyeket érkezési sorrendben lehet betölteni.

  • Eduline

Országos vitát váltott ki a Marie Arena közoktatási miniszter által kezdeményezett új előírás, hogy a középiskolák első osztályainak betöltése során a feltétlenül elsőbbséget élvező nebulók mellett érkezési sorrendben is meg kell adni a beiratkozás lehetőségét bárki számára. 

Arena azzal érvelt, hogy le kell dönteni azokat a falakat, amelyek akadályozzák a szabad iskolaválasztást, és amelyek elkülönülést, "gettósodást" eredményeznek. Belgiumban, ahol az általános és a középiskolai oktatás kétszer hat osztályos rendszerben folyik, nagyon sok az olyan oktatási intézmény, amely mindkét tagozatot működteti saját falain belül. A hatodikosok jószerével "csont nélkül" jutnak át az intézmény hetedik évfolyamába, és a különösen jó hírnévnek örvendő középiskolákba nagyon nehéz bejutni kívülről. 

November 16-án bonyolították le a továbbra is elsőbbséget élvező diákok beiratkozását, és most pénteken, november 30-án történik a fennmaradó helyek betöltése, immár érkezési sorrendben. 

Az új szabályok az oktatási intézmények 95 százalékában nem okoztak fennakadást, de elsősorban Brüsszelben és Brabant tartományban tapasztalható olyan jelenség, hogy jobb iskolák előtt a szülők már szerda este "sátrat vertek" és hálózsákba burkolóztak.  Különösen élénk médiaérdeklődést keltett az az értesülés, hogy egyes diákok "bérfekvést" vállalva dideregnek az éjszakában. 

Marie Arena hallani sem akar az új szabályok menet közben történő visszavonásáról, de azt elismerte, hogy érdemes lehet megfontolás tárgyává tenni a beiratkozási rendszer további finomítását egyes pontokon.

Forrás: MTI

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu