Hálózsákban "sorbanfekvő" szülők - gimnáziumi beiratkozás Belgiumban

Hálózsákban "sorbanfekvő" szülők voltak láthatók csütörtök reggel több népszerű belgiumi gimnázium bejárata előtt, mert egyes első osztályos helyeket érkezési sorrendben lehet betölteni.

  • Eduline

Országos vitát váltott ki a Marie Arena közoktatási miniszter által kezdeményezett új előírás, hogy a középiskolák első osztályainak betöltése során a feltétlenül elsőbbséget élvező nebulók mellett érkezési sorrendben is meg kell adni a beiratkozás lehetőségét bárki számára. 

Arena azzal érvelt, hogy le kell dönteni azokat a falakat, amelyek akadályozzák a szabad iskolaválasztást, és amelyek elkülönülést, "gettósodást" eredményeznek. Belgiumban, ahol az általános és a középiskolai oktatás kétszer hat osztályos rendszerben folyik, nagyon sok az olyan oktatási intézmény, amely mindkét tagozatot működteti saját falain belül. A hatodikosok jószerével "csont nélkül" jutnak át az intézmény hetedik évfolyamába, és a különösen jó hírnévnek örvendő középiskolákba nagyon nehéz bejutni kívülről. 

November 16-án bonyolították le a továbbra is elsőbbséget élvező diákok beiratkozását, és most pénteken, november 30-án történik a fennmaradó helyek betöltése, immár érkezési sorrendben. 

Az új szabályok az oktatási intézmények 95 százalékában nem okoztak fennakadást, de elsősorban Brüsszelben és Brabant tartományban tapasztalható olyan jelenség, hogy jobb iskolák előtt a szülők már szerda este "sátrat vertek" és hálózsákba burkolóztak.  Különösen élénk médiaérdeklődést keltett az az értesülés, hogy egyes diákok "bérfekvést" vállalva dideregnek az éjszakában. 

Marie Arena hallani sem akar az új szabályok menet közben történő visszavonásáról, de azt elismerte, hogy érdemes lehet megfontolás tárgyává tenni a beiratkozási rendszer további finomítását egyes pontokon.

Forrás: MTI
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.