Arts and Buisness - új szakirányú továbbképzés

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) egyedülálló szakirányú továbbképzést indít 2008 februárjától Arts and Buisness néven. A három féléves képzés célja, hogy olyan szakemberek hagyják el a főiskola padjait, akik megtalálják a kapcsolatot a forprofit és a nonprofit vállalatok között és támogatni képesek a kultúrát - fejtette ki Kiss Pál István, a BKF vezérigazgatója a képzésről tartott sajtótájékoztatón november 29-én a Szépművészeti Múzeumban.

  • Edupress

A BKF szerint a képzés aktualitását jól mutatja, hogy egyre jelentősebb érdeklődés mutatkozik a vállalati szféra részéről a kulturális programok támogatása iránt.

"A nagyvállalatoknak szükségük van olyan szakemberekre, akik megtalálják azokat a támogatási lehetőségeket, amelyek illenek a vállalat profiljához, küldetéséhez. A kulturális intézmények menedzsmentje számára pedig biztosítjuk, hogy találkozzon a vállalati szemlélettel, gondolkodással" - mondta el Kiss Pál István.

A képzés a kulturális területtel foglalkozó menedzsment jelenlegi legfontosabb feladatának, a nonprofit és a forprofit szektor kapcsolatának kiépítését, a kulturális programok hatékony finanszírozását állítja a középpontba. A főiskola olyan modern gyakorlati jellegű képzést alakít ki, amelyben a szakemberek megismerkednek a menedzselés szabályaival, és képesek lesznek a művészettel foglalkozó intézmények, vállalkozások kultúra-finanszírozását összehangolni.

A képzés szombatonként gyakorlati helyszíneken, gyakorlati szemléletű oktatókkal, többnyire gyakorlati óra keretében folyik majd.

A szakirányú továbbképzésre a jelentkezési határidő: 2008. január 31.

Bővebb információ:

www.bkf.hu

.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu