Lezárult a tanulmányi verseny középdöntője

Az EUvonal által szervezett TézEUsz 2011 - Tézisek az EU-elnökségi stratégiához elnevezésű országos tanulmányi diákkonferencia és verseny középdöntőjéből 26-an jutottak tovább a 2008. márciusi döntőbe. A nyertesek brüsszeli tanulmányúton vehetnek részt, és pénzjutalomban részesülnek.

  • Edupress

A verseny második fordulóját öt nagyvárosban rendezték, ahol összesen 74-en mérkőzhettek meg a döntőbe jutásért. A bekerült pályázók a szakmai zsűri és a közönség előtt fejtették ki téziseiket a Magyarország 2011-es uniós elnöksége előtt álló kihívásokkal kapcsolatban.

A 2008. március 6-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Európai Tanulmányi Központjának szervezésében sorra kerülő döntőben 26 pályázó vehet részt.

A verseny első három helyezettje 200, 150, illetve 100 ezer forintos pénzjutalmat kap. Az országos döntőbe jutott első öt pályázó kétnapos brüsszeli szakmai utat nyer, amelynek során találkoznak a Magyar Köztársaság Állandó EU-képviselete és az Európai Bizottság munkatársaival, illetve európai parlamenti képviselőkkel.

Hat pályázó jutott tovább a Budapesti Corvinus Egyetemről (Apáti László, Baranyi Márton, Dina Mátyás, Farkas Ádám, Szirkó András,Tóth Szabolcs), három pályázó a Pécsi Tudományegyetemről (Fazekas Kornél, Ormai Eszter, Szabó Tibor), szintén három pályázó a Budapesti Gazdasági Főiskoláról (Halmos Judit, Sasvári Dávid, Serfőző Anita), további hat pályázó a Berzsenyi Dániel Főiskoláról (Molnár Mónika, Péter Dániel, Pollermann Petra, Szöllősi Luca, Tojzán Diána, Laki Ferenc). Két-két hallgató vehet részt a Miskolci Egyetemről (Lipták Katalin, Potvorszki Gábor) és a Debreceni Egyetemről (Makai Edit, Ittzés Dávid), valamint négy hallgató a Szegedi Tudományegyetemről (Jakó Nóra, Keszthelyi Tamás, Kiss Zsolt László, Kovács Endre Miklós).

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu