Nem papír, nyelvtudás kell

A diploma alapkövetelménye, a munkavállalás kritériuma és az európai polgári lét hozzátartozója manapság a nyelvvizsga bizonyítvány, ami jobb esetben magabiztos nyelvtudással párosul. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ a nyelvtudással szerezhető felvételi többletpontokra is felhívja a jelentkezők figyelmét.

  • Edupress

A munkaerőpiacon szereplő cégek többsége rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, ezért a friss munkavállalókkal szemben az egyik legfontosabb elvárás a nyelvtudás, nem pedig a nyelvvizsga. Sok esetben és várhatóan egyre gyakrabban interjúztatnak idegen nyelven a cégek, mert ők is szeretnék tisztán látni leendő kollégájuk tényleges nyelvismeretét.

A felsőoktatási intézmények ugyan megkövetelik a nyelvvizsga bizonyítvány a diplomához, sőt vannak olyan szakok (nemzetközi gazdálkodás, turizmus - vendéglátás), ahol érthető okokból két középfokú szakmai nyelvvizsga a diploma feltétele, mégis a piac visszajelzéseiből az derül ki, nem elég jó a magyar pályakezdők nyelvtudása. Ezért érdemes már középiskolásként nagy energiát fordítani a nyelvtanulásra, mert később, a főiskolai, egyetemi éveket leszámítva már csak magas összegekért lehet nyelvet tanulni.

A 2008-as felvételi eljárás során már az új pontszámítási rendszer él (200+200+80=480 pont), miszerint egy középfokú, államilag elismert "C" típusú nyelvvizsgáért 35 pont, felsőfokú "C" típusú nyelvvizsgáért 50 plusz pont jár. Az a jelentkező is maximum 50 plusz pontot kaphat, akinek két nyelvvizsgája van.

A kapható plusz pontok (előnyben részesítés, emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, tanulmányi versenyek, szakképesítés, sportteljesítmény) maximális összege 80 pont lehet, akkor is, ha a különböző jogcímekért kapott többletpontok összege ezt meghaladná. A legalább 30 százalékosan teljesített emelt szintű érettségiért 40 többletpont jár a jelentkezőknek, a maximum két tantárgyból tett emelt szintű érettségiért 40-40 plusz pont adható. Amennyiben a felvételiző egy felsőfokú nyelvvizsgával és egy emelt színtű érettségivel vág neki a felvételinek, máris a maximális plusz többletpontszámmal, vagyis 80 többletponttal számolhat. Akinek azonban van egy középfokú angol nyelvvizsgája, és emelt szinten tesz angol érettségit, annak csak az egyik jogcímen jár plusz pont.

A felsőoktatásba való belépéskor élvezi egy felvételiző először a nyelvtudás pontokban mérhető előnyét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a középiskolás korosztály számára ne lenne már 9. osztálytól kezdve fontos az idegen nyelv. Számos diákcsereút, nemzetközi fesztivál, pályázat lehetőség adódhat már ebben a korban, amelyet csak nyelvtudással lehet megragadni. A későbbiekre nézve pedig az látszik, hogy a legnépszerűbb szakokra csak azoknak a jelentkezőknek van esélyük bejutni, akik legalább egy vagy két államilag elismert nyelvvizsgával rendelkeznek. Az idén felvételt nyert jelentkezők csaknem fele, 49 százaléka kapott többletpontot nyelvtudására (azaz volt legalább egy középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgája), és minden 10. jelentkező a legmagasabb szintű nyelvvizsgával rendelkezik.

A cikk bővebben

itt

olvasható.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu