A diploma alapkövetelménye, a munkavállalás kritériuma és az európai polgári lét hozzátartozója manapság a nyelvvizsga bizonyítvány, ami jobb esetben magabiztos nyelvtudással párosul. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ a nyelvtudással szerezhető felvételi többletpontokra is felhívja a jelentkezők figyelmét.
A munkaerőpiacon szereplő cégek többsége rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, ezért a friss munkavállalókkal szemben az egyik legfontosabb elvárás a nyelvtudás, nem pedig a nyelvvizsga. Sok esetben és várhatóan egyre gyakrabban interjúztatnak idegen nyelven a cégek, mert ők is szeretnék tisztán látni leendő kollégájuk tényleges nyelvismeretét.
A felsőoktatási intézmények ugyan megkövetelik a nyelvvizsga bizonyítvány a diplomához, sőt vannak olyan szakok (nemzetközi gazdálkodás, turizmus - vendéglátás), ahol érthető okokból két középfokú szakmai nyelvvizsga a diploma feltétele, mégis a piac visszajelzéseiből az derül ki, nem elég jó a magyar pályakezdők nyelvtudása. Ezért érdemes már középiskolásként nagy energiát fordítani a nyelvtanulásra, mert később, a főiskolai, egyetemi éveket leszámítva már csak magas összegekért lehet nyelvet tanulni.
A 2008-as felvételi eljárás során már az új pontszámítási rendszer él (200+200+80=480 pont), miszerint egy középfokú, államilag elismert "C" típusú nyelvvizsgáért 35 pont, felsőfokú "C" típusú nyelvvizsgáért 50 plusz pont jár. Az a jelentkező is maximum 50 plusz pontot kaphat, akinek két nyelvvizsgája van.
A kapható plusz pontok (előnyben részesítés, emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, tanulmányi versenyek, szakképesítés, sportteljesítmény) maximális összege 80 pont lehet, akkor is, ha a különböző jogcímekért kapott többletpontok összege ezt meghaladná. A legalább 30 százalékosan teljesített emelt szintű érettségiért 40 többletpont jár a jelentkezőknek, a maximum két tantárgyból tett emelt szintű érettségiért 40-40 plusz pont adható. Amennyiben a felvételiző egy felsőfokú nyelvvizsgával és egy emelt színtű érettségivel vág neki a felvételinek, máris a maximális plusz többletpontszámmal, vagyis 80 többletponttal számolhat. Akinek azonban van egy középfokú angol nyelvvizsgája, és emelt szinten tesz angol érettségit, annak csak az egyik jogcímen jár plusz pont.
A felsőoktatásba való belépéskor élvezi egy felvételiző először a nyelvtudás pontokban mérhető előnyét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a középiskolás korosztály számára ne lenne már 9. osztálytól kezdve fontos az idegen nyelv. Számos diákcsereút, nemzetközi fesztivál, pályázat lehetőség adódhat már ebben a korban, amelyet csak nyelvtudással lehet megragadni. A későbbiekre nézve pedig az látszik, hogy a legnépszerűbb szakokra csak azoknak a jelentkezőknek van esélyük bejutni, akik legalább egy vagy két államilag elismert nyelvvizsgával rendelkeznek. Az idén felvételt nyert jelentkezők csaknem fele, 49 százaléka kapott többletpontot nyelvtudására (azaz volt legalább egy középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgája), és minden 10. jelentkező a legmagasabb szintű nyelvvizsgával rendelkezik.
A cikk bővebben
olvasható.
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
