Nem papír, nyelvtudás kell

A diploma alapkövetelménye, a munkavállalás kritériuma és az európai polgári lét hozzátartozója manapság a nyelvvizsga bizonyítvány, ami jobb esetben magabiztos nyelvtudással párosul. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ a nyelvtudással szerezhető felvételi többletpontokra is felhívja a jelentkezők figyelmét.

  • Edupress
A munkaerőpiacon szereplő cégek többsége rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, ezért a friss munkavállalókkal szemben az egyik legfontosabb elvárás a nyelvtudás, nem pedig a nyelvvizsga. Sok esetben és várhatóan egyre gyakrabban interjúztatnak idegen nyelven a cégek, mert ők is szeretnék tisztán látni leendő kollégájuk tényleges nyelvismeretét.

A felsőoktatási intézmények ugyan megkövetelik a nyelvvizsga bizonyítvány a diplomához, sőt vannak olyan szakok (nemzetközi gazdálkodás, turizmus - vendéglátás), ahol érthető okokból két középfokú szakmai nyelvvizsga a diploma feltétele, mégis a piac visszajelzéseiből az derül ki, nem elég jó a magyar pályakezdők nyelvtudása. Ezért érdemes már középiskolásként nagy energiát fordítani a nyelvtanulásra, mert később, a főiskolai, egyetemi éveket leszámítva már csak magas összegekért lehet nyelvet tanulni.

A 2008-as felvételi eljárás során már az új pontszámítási rendszer él (200+200+80=480 pont), miszerint egy középfokú, államilag elismert "C" típusú nyelvvizsgáért 35 pont, felsőfokú "C" típusú nyelvvizsgáért 50 plusz pont jár. Az a jelentkező is maximum 50 plusz pontot kaphat, akinek két nyelvvizsgája van.

A kapható plusz pontok (előnyben részesítés, emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, tanulmányi versenyek, szakképesítés, sportteljesítmény) maximális összege 80 pont lehet, akkor is, ha a különböző jogcímekért kapott többletpontok összege ezt meghaladná. A legalább 30 százalékosan teljesített emelt szintű érettségiért 40 többletpont jár a jelentkezőknek, a maximum két tantárgyból tett emelt szintű érettségiért 40-40 plusz pont adható. Amennyiben a felvételiző egy felsőfokú nyelvvizsgával és egy emelt színtű érettségivel vág neki a felvételinek, máris a maximális plusz többletpontszámmal, vagyis 80 többletponttal számolhat. Akinek azonban van egy középfokú angol nyelvvizsgája, és emelt szinten tesz angol érettségit, annak csak az egyik jogcímen jár plusz pont.

A felsőoktatásba való belépéskor élvezi egy felvételiző először a nyelvtudás pontokban mérhető előnyét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a középiskolás korosztály számára ne lenne már 9. osztálytól kezdve fontos az idegen nyelv. Számos diákcsereút, nemzetközi fesztivál, pályázat lehetőség adódhat már ebben a korban, amelyet csak nyelvtudással lehet megragadni. A későbbiekre nézve pedig az látszik, hogy a legnépszerűbb szakokra csak azoknak a jelentkezőknek van esélyük bejutni, akik legalább egy vagy két államilag elismert nyelvvizsgával rendelkeznek. Az idén felvételt nyert jelentkezők csaknem fele, 49 százaléka kapott többletpontot nyelvtudására (azaz volt legalább egy középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgája), és minden 10. jelentkező a legmagasabb szintű nyelvvizsgával rendelkezik.

A cikk bővebben itt olvasható.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?