Újjászületett a berlini Collegium Hungaricum

Valóságos történelmi kör zárul le azzal, hogy péntektől új helyre költözik berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum (CH): 63 év után után visszatér régi lakóhelyére, a német főváros szívébe, a Humboldt Egyetem és a Gorkij Színház mögötti Dorotheenstrasse 12 szám alá.

  • Eduline

Az alapkőletételre még tavaly márciusban került sor, ami egyben a németországi magyar kulturális évad megnyitó aktusa is volt. Azóta másfél év telt el, s az új épület felavatása egyben a kulturális évad záróaktusát is jelenti. Az első magyar tudományos intézetet a német fővárosban 1917-ben hozta létre az abban az időben Berlinben tevékenykedő magyar irodalomtörténész, Gragger Róbert a Humboldt egyetemen, majd ugyanő alapította meg 1924-ben a Collegium Hungaricum tudományos - s kulturális - kollégiumot, s annak igazgatója volt 1926. november 10-én bekövetkezett haláláig. A Collegium Hungaricum 1924-ben még a Marinstinstrassén volt. Az akkori magyar kormány Klebersberg Kunó kultuszminisztersége alatt 1926-ban vette meg az úgynevezett Herz-palotát, ahová az intézet azután költözött. 

A palota - s vele az egykori kulturális intézet - azonban a II. világháborúban bombatalálat következtében elpusztult, s a Collegium Hungaricum 1945-ben megszűnt létezni. 1973-tól, az akkori NDK-s időktől Kelet-Berlinben, mind a mai napig ideiglenesnek tekintett helyiségekben újította fel tevékenységét. Az azóta bérelt, Karl-Liebknecht-Strasse 9 alatti székhelyről, az úgynevezett "Haus Ungarn-ból" való végleges kiköltözéssel most az intézet több évtizedes történetének újabb fejezete zárul le.

A Magyar Köztársaság 1997-ben kapta vissza a történelmi telket, ahol a régi intézet állt, és ezt követően készíttette el az újjáépítéssel kapcsolatos első terveket. Olyan koncepció született, mely egyszerre felel meg a történelmi hagyományoknak, illetve az újszerű elvárásoknak, s modern, némiképp a magyar Bauhaus-hagyományokat felelevenítő épülettömb született.

Az építésre a kulturális kormányzat 2003-ban írt ki nyílt pályázatot. A győztes Schweger Assoziierte Gesamtplanung GmbH által javasolt tervek alapján impozáns, ötemeletes épület jött létre német kivitelezésében, 3184 négyzetméteres alapterületen. A berlini CH olyan intézmény lesz, ahol a kultúraközvetítés, a rendezvények szervezése és lebonyolítása, ösztöndíjas kutatók, tudósok fogadása, kutatói, tudományos tevékenység egyszerre valósulhat meg. Az épületben kiállító terem, egy úgynevezett multifunkcionális - azaz filmek vetítésére, színházak és előadások tartására egyaránt alkalmas - terem, könyvtár, továbbá irodák, valamint kávézó és étterem kapnak helyet. 

A kétnapos hivatalos ünnepség pénteken este kezdődik Hiller István magyar oktatási és kulturális és Anette Schavan német oktatási és kutatási miniszter megnyitójával. Az ünnepi avatási beszédet a Németországban is rendkívül népszerű és elismert Esterházy Péter tartja, akit egyfajta írói-zenei párbeszéd keretében a Keller Vonósnégyes kísér, majd Palya Bea és quintetje ad koncertet.

Szombaton pedig a kétoldalú kapcsolatokról, a kultúra szerepéről és a múlt feldolgozásáról kerekasztal-konferenciára kerül sor Hiller István, valamint Joschka Fischer volt német külügyminiszter és Konrád György író részvételével. Utána pedig az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre a Valaki más című naplóregényéből olvas fel, majd a kétnapos ünnepség keretében levetítik az Oscar díjra jelölt Maestro rendezőjének, M. Tóth Gézának legújabb animációs rövidfilmjét az Ergo-t. A berlini vetítés a film nemzetközi premierje lesz.

Forrás: MTI

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu