Újjászületett a berlini Collegium Hungaricum

Valóságos történelmi kör zárul le azzal, hogy péntektől új helyre költözik berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum (CH): 63 év után után visszatér régi lakóhelyére, a német főváros szívébe, a Humboldt Egyetem és a Gorkij Színház mögötti Dorotheenstrasse 12 szám alá.

  • Eduline

Az alapkőletételre még tavaly márciusban került sor, ami egyben a németországi magyar kulturális évad megnyitó aktusa is volt. Azóta másfél év telt el, s az új épület felavatása egyben a kulturális évad záróaktusát is jelenti. Az első magyar tudományos intézetet a német fővárosban 1917-ben hozta létre az abban az időben Berlinben tevékenykedő magyar irodalomtörténész, Gragger Róbert a Humboldt egyetemen, majd ugyanő alapította meg 1924-ben a Collegium Hungaricum tudományos - s kulturális - kollégiumot, s annak igazgatója volt 1926. november 10-én bekövetkezett haláláig. A Collegium Hungaricum 1924-ben még a Marinstinstrassén volt. Az akkori magyar kormány Klebersberg Kunó kultuszminisztersége alatt 1926-ban vette meg az úgynevezett Herz-palotát, ahová az intézet azután költözött. 

A palota - s vele az egykori kulturális intézet - azonban a II. világháborúban bombatalálat következtében elpusztult, s a Collegium Hungaricum 1945-ben megszűnt létezni. 1973-tól, az akkori NDK-s időktől Kelet-Berlinben, mind a mai napig ideiglenesnek tekintett helyiségekben újította fel tevékenységét. Az azóta bérelt, Karl-Liebknecht-Strasse 9 alatti székhelyről, az úgynevezett "Haus Ungarn-ból" való végleges kiköltözéssel most az intézet több évtizedes történetének újabb fejezete zárul le.

A Magyar Köztársaság 1997-ben kapta vissza a történelmi telket, ahol a régi intézet állt, és ezt követően készíttette el az újjáépítéssel kapcsolatos első terveket. Olyan koncepció született, mely egyszerre felel meg a történelmi hagyományoknak, illetve az újszerű elvárásoknak, s modern, némiképp a magyar Bauhaus-hagyományokat felelevenítő épülettömb született.

Az építésre a kulturális kormányzat 2003-ban írt ki nyílt pályázatot. A győztes Schweger Assoziierte Gesamtplanung GmbH által javasolt tervek alapján impozáns, ötemeletes épület jött létre német kivitelezésében, 3184 négyzetméteres alapterületen. A berlini CH olyan intézmény lesz, ahol a kultúraközvetítés, a rendezvények szervezése és lebonyolítása, ösztöndíjas kutatók, tudósok fogadása, kutatói, tudományos tevékenység egyszerre valósulhat meg. Az épületben kiállító terem, egy úgynevezett multifunkcionális - azaz filmek vetítésére, színházak és előadások tartására egyaránt alkalmas - terem, könyvtár, továbbá irodák, valamint kávézó és étterem kapnak helyet. 

A kétnapos hivatalos ünnepség pénteken este kezdődik Hiller István magyar oktatási és kulturális és Anette Schavan német oktatási és kutatási miniszter megnyitójával. Az ünnepi avatási beszédet a Németországban is rendkívül népszerű és elismert Esterházy Péter tartja, akit egyfajta írói-zenei párbeszéd keretében a Keller Vonósnégyes kísér, majd Palya Bea és quintetje ad koncertet.

Szombaton pedig a kétoldalú kapcsolatokról, a kultúra szerepéről és a múlt feldolgozásáról kerekasztal-konferenciára kerül sor Hiller István, valamint Joschka Fischer volt német külügyminiszter és Konrád György író részvételével. Utána pedig az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre a Valaki más című naplóregényéből olvas fel, majd a kétnapos ünnepség keretében levetítik az Oscar díjra jelölt Maestro rendezőjének, M. Tóth Gézának legújabb animációs rövidfilmjét az Ergo-t. A berlini vetítés a film nemzetközi premierje lesz.

Forrás: MTI
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?