A rangsorok megjelentetése jó üzlet

A felsőoktatási rangsor megjelentetése egy jó üzlet a különböző médiumok számára - jutott konszerzrusra a kérdésben az Új utakon jár a felsőoktatás című konferencia első szekcióülésén felszólaló öt résztvevő.

  • Edupress

A Fábri György (MTA kommunkiációs igazgató) által moderált kerekasztal-beszélgetés szereplői megegyeztek abban, hogy egy jó üzleti fogás a különböző kiadványok számára megjelentetni minden éveben a felsőoktatási intézményeket rangsoroló különszámot. "A Heti Válasz 2005-ben jelentette meg először felsőoktatási rangsorát, ami kivételesen nagy példányszám-eladást generált" - mondta Devich Márton a Heti válasz szerkesztője. Issekutz Erzsébet a Népszabadság felelős szerkesztője hozzátette, hazudna, ha azt mondaná, hogy nem egy remek üzleti fogás a rangsor megjelentetése, egyrészt mert rengeteg hirdető szeretne hirdetni - azok közül is elsősorban felsőoktatási intézmények-, másrészt mert az olvasóközönség bővülését várja ettől a lap - ezekkel a kiadványokkal próbálja a Népszabadság olvasóközönségét fiatalítani. "Ezek mellet azonban meg kell említeni azt a missziót, ami szintén szerepet játszik a rangsor megjelentetésében. Ez pedig nem más, mint hogy próbáljuk pozícionálni az intézményeket, a szerezhető végzettségeket, ezzel egyrész segítve a hallgatók választását, másrészt tükröt tartva a felsőoktatási intézményeknek" - mondta.

Mézes Flórián a HVG képviseletében hozzáfűzte, hogy az intézmények különbözőképpen fogadják minden évben a rangsort, attól is függően, hogy hol helyezkednek el a ranglétrán, de mindenki egy objektív mérceként ismeri el. Dr. Tóth István János, a Gazdaság- és Vállalkozóelemző Intézet igazgatója végezetül annyit fűzött hozzá, hogy a rangsorok megjelentetésénél és összegzésénél nagy szerepe és felelőssége van a médiának, mert a módszertani elemeket a súlyózás szempontjából részletesen és alaposan kell ismerni ahhoz, hogy reális képet kapjon az olvasóság.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.