A Fábri György (MTA kommunkiációs igazgató) által moderált kerekasztal-beszélgetés szereplői megegyeztek abban, hogy egy jó üzleti fogás a különböző kiadványok számára megjelentetni minden éveben a felsőoktatási intézményeket rangsoroló különszámot. "A Heti Válasz 2005-ben jelentette meg először felsőoktatási rangsorát, ami kivételesen nagy példányszám-eladást generált" - mondta Devich Márton a Heti válasz szerkesztője. Issekutz Erzsébet a Népszabadság felelős szerkesztője hozzátette, hazudna, ha azt mondaná, hogy nem egy remek üzleti fogás a rangsor megjelentetése, egyrészt mert rengeteg hirdető szeretne hirdetni - azok közül is elsősorban felsőoktatási intézmények-, másrészt mert az olvasóközönség bővülését várja ettől a lap - ezekkel a kiadványokkal próbálja a Népszabadság olvasóközönségét fiatalítani. "Ezek mellet azonban meg kell említeni azt a missziót, ami szintén szerepet játszik a rangsor megjelentetésében. Ez pedig nem más, mint hogy próbáljuk pozícionálni az intézményeket, a szerezhető végzettségeket, ezzel egyrész segítve a hallgatók választását, másrészt tükröt tartva a felsőoktatási intézményeknek" - mondta.
Mézes Flórián a HVG képviseletében hozzáfűzte, hogy az intézmények különbözőképpen fogadják minden évben a rangsort, attól is függően, hogy hol helyezkednek el a ranglétrán, de mindenki egy objektív mérceként ismeri el. Dr. Tóth István János, a Gazdaság- és Vállalkozóelemző Intézet igazgatója végezetül annyit fűzött hozzá, hogy a rangsorok megjelentetésénél és összegzésénél nagy szerepe és felelőssége van a médiának, mert a módszertani elemeket a súlyózás szempontjából részletesen és alaposan kell ismerni ahhoz, hogy reális képet kapjon az olvasóság.
(
www.edupress.hu)
