Marketing és pr a felsőoktatásban

Közös gondolkodásra gyűltek össze Budapesten a felsőoktatás marketinggel, pr-rel és kommunikációval foglalkozó szakemberei a Felsőoktatás új utakon című konferencián. A most már egyre többször elhangzó kérdésekre keresték a választ: Ki a felsőoktatás célcsoportja, hogyan lehet elérni, és milyen üzenetet kell eljuttatni a számára?

  • Edupress

Az Educatio konferenciájának Targeting az oktatási piacon című szekciójában Kuna Tibor felvázolta a változó felsőoktatás helyzetét, és ebben a felsőoktatási intézmények pr és marketing tevékenységének szükségességét. A Merlin Communications stratégiai igazgatója azt hangsúlyozta, mivel a felsőoktatási intézmények is piaci szereplővé válnak, szükségük van arra, hogy kommunikáljanak magukról, marketing-, pr-eszközöket alkalmazzanak. A szakember megállapítása szerint tavaly óta sok egyetem, főiskola felismerte ezt, de a legtöbb esetben rossz eszközökhöz nyúltak. "Reklámmarketing eszközöket alkalmaztak, klasszikus ATL megoldásokat választottak, ami ez esetben nem volt jó, sőt kontraproduktív" - mondta Kuna Tibor. Ezért fontos feltenni a kérdést, hogy ki a felsőoktatásban a célcsoport.

Révész Balázs, a szegedi egyetem marketing és kommunikációs igazgatója elmondta, a nagy tradicionális intézmény előnyt élvezhet sok szempontból, de olyan sokrétű a tevékenysége - 12 kara, 200 képzése - van, hogy nehéz összehangolni kinek mit mondjanak. "Azt látjuk, hogy nekünk is lépni kell, hiszen megváltozik körülöttünk minden. Az fontos, hogy a felsőoktatási intézmények odáig eljussanak egyáltalán, hogy szükség van pr-tevékenységre, és eljussanak legalább a tervezés szintjére".

Dr. Belatiny-Kenéz Attila, a Zsigmond Király Főiskola főtitkára azt mondta, hogy kisebb, 4000 fős magán felsőoktatási intézményként valóban könnyebb dolguk van, egyszerűbbek a döntési mechanizmusok, kellemes hangulatban, kompromisszumos döntések születnek. "Annyiban más a nagy egyetemekkel szemben a helyzetünk, hogy mi első pillanattól kezdve a piacon élünk mindenféle állami támogatás nélkül" - monda Dr. Belatiny-Kenéz Attila. Hozzátette: a célcsoport elsősorban nyilván hallgató, de ha az egész termelési folyamatot tekintjük, a munkaerőpiac is célcsoport, illetve, mivel sok esetben nem a gyerek dönt, hova megy továbbtanulni, ezért a szülők, nagyszülők, vagy aki a döntésben segít, ő is célcsoport.

A kérdésre, hogy milyen eszközökkel próbálják meg elérni a potenciális hallgatókat, Révész Balázs elmondta, a tömegeszközök mellett fontosak a személyes kapcsolatok is, hogy személyesen keressék fel a középiskolákat. Arról, hogy a kampányok, és tevékenységek hatékonyságát hogy mérik, Szepesi Ferenc, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. értékesítési vezetője elmondta, ők olyan privilégiumot élveznek, melyben minden lehetőség adott banner, IDM, sms segítségével, és az Educatio kiállítás is mérhető adatokat szolgáltat. Leszögezte, az állami tulajdonú cég nem részesíthet előnyben egy intézményt sem, nem lehet egy egyetem, vagy főiskola szócsöve. Kuna Tibor rávilágított arra, hogy érdemes külföldi, nyugati felsőoktatási rendszerek marketing tevékenységét is megfigyelni, mert azt lehet látni sok esetben, hogy azok az intézmények jól "ki vannak találva", és érdemes megfigyelni, hogy milyen kampányelemeket használnak. Ez még nem jelenti az ő kommunikációjukat, de kampányelemként lehet akár szélsőséges is.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu