Marketing és pr a felsőoktatásban

Közös gondolkodásra gyűltek össze Budapesten a felsőoktatás marketinggel, pr-rel és kommunikációval foglalkozó szakemberei a Felsőoktatás új utakon című konferencián. A most már egyre többször elhangzó kérdésekre keresték a választ: Ki a felsőoktatás célcsoportja, hogyan lehet elérni, és milyen üzenetet kell eljuttatni a számára?

  • Edupress

Az Educatio konferenciájának Targeting az oktatási piacon című szekciójában Kuna Tibor felvázolta a változó felsőoktatás helyzetét, és ebben a felsőoktatási intézmények pr és marketing tevékenységének szükségességét. A Merlin Communications stratégiai igazgatója azt hangsúlyozta, mivel a felsőoktatási intézmények is piaci szereplővé válnak, szükségük van arra, hogy kommunikáljanak magukról, marketing-, pr-eszközöket alkalmazzanak. A szakember megállapítása szerint tavaly óta sok egyetem, főiskola felismerte ezt, de a legtöbb esetben rossz eszközökhöz nyúltak. "Reklámmarketing eszközöket alkalmaztak, klasszikus ATL megoldásokat választottak, ami ez esetben nem volt jó, sőt kontraproduktív" - mondta Kuna Tibor. Ezért fontos feltenni a kérdést, hogy ki a felsőoktatásban a célcsoport.

Révész Balázs, a szegedi egyetem marketing és kommunikációs igazgatója elmondta, a nagy tradicionális intézmény előnyt élvezhet sok szempontból, de olyan sokrétű a tevékenysége - 12 kara, 200 képzése - van, hogy nehéz összehangolni kinek mit mondjanak. "Azt látjuk, hogy nekünk is lépni kell, hiszen megváltozik körülöttünk minden. Az fontos, hogy a felsőoktatási intézmények odáig eljussanak egyáltalán, hogy szükség van pr-tevékenységre, és eljussanak legalább a tervezés szintjére".

Dr. Belatiny-Kenéz Attila, a Zsigmond Király Főiskola főtitkára azt mondta, hogy kisebb, 4000 fős magán felsőoktatási intézményként valóban könnyebb dolguk van, egyszerűbbek a döntési mechanizmusok, kellemes hangulatban, kompromisszumos döntések születnek. "Annyiban más a nagy egyetemekkel szemben a helyzetünk, hogy mi első pillanattól kezdve a piacon élünk mindenféle állami támogatás nélkül" - monda Dr. Belatiny-Kenéz Attila. Hozzátette: a célcsoport elsősorban nyilván hallgató, de ha az egész termelési folyamatot tekintjük, a munkaerőpiac is célcsoport, illetve, mivel sok esetben nem a gyerek dönt, hova megy továbbtanulni, ezért a szülők, nagyszülők, vagy aki a döntésben segít, ő is célcsoport.

A kérdésre, hogy milyen eszközökkel próbálják meg elérni a potenciális hallgatókat, Révész Balázs elmondta, a tömegeszközök mellett fontosak a személyes kapcsolatok is, hogy személyesen keressék fel a középiskolákat. Arról, hogy a kampányok, és tevékenységek hatékonyságát hogy mérik, Szepesi Ferenc, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. értékesítési vezetője elmondta, ők olyan privilégiumot élveznek, melyben minden lehetőség adott banner, IDM, sms segítségével, és az Educatio kiállítás is mérhető adatokat szolgáltat. Leszögezte, az állami tulajdonú cég nem részesíthet előnyben egy intézményt sem, nem lehet egy egyetem, vagy főiskola szócsöve. Kuna Tibor rávilágított arra, hogy érdemes külföldi, nyugati felsőoktatási rendszerek marketing tevékenységét is megfigyelni, mert azt lehet látni sok esetben, hogy azok az intézmények jól "ki vannak találva", és érdemes megfigyelni, hogy milyen kampányelemeket használnak. Ez még nem jelenti az ő kommunikációjukat, de kampányelemként lehet akár szélsőséges is.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

Átvilágították a Tempus Közalapítványt, milliárdos hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az oktatási minisztérium

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.