Marketing és felsőoktatás

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) november 22-én szakmai beszélgetésre invitálta a felsőoktatási intézményekben dolgozó pr- és marketing szakembereket. A tanácskozás fő témája a felsőoktatási marketing, célja pedig a kölcsönös tapasztalatszerzés, informálódás volt.

  • Edupress

A főiskola vendégei voltak a Pécsi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Kodolányi Kános Főiskola és a Gábor Dénes Főiskola szakemberei.

Kuráth Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem marketing osztályvezetője vitaindítójában a hazai felsőoktatási marketing helyzet, a hatékonyságmérési lehetőségek, a főbb felsőoktatási célcsoportok jellemzői, a hallgatói magatartásváltozás, a felsőoktatási intézményválasztást befolyásoló tényezők, a továbblépési lehetőségek témakörét érintette. A beszélgetésen szó esett a mesterképzések beindításával kapcsolatban felmerülő marketingfeladatok sajátosságáról, a marketing szerepének elfogadottságáról a felsőoktatási intézményekben és a marketingtevékenység mérési problémáiról is.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu