Átadták a Junior Prima díjakat

Első alkalommal ítélték oda a fiatal tehetségeket elismerő Junior Prima Díjakat; a három kategóriában kiosztott elismeréseket összesen harmincan vehették át pénteken Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban tartott gálaesten.

  • Eduline

A kategóriánként tíz-tíz fiatalnak adományozott díjról Dávid Ferenc, a 2003-ban létrehozott Prima Primissima Alapítvány alelnöke elmondta: a Prima Primissima Díj mellett először ítélték oda a pénzdíjas kitüntetést a kiírás szerint legfeljebb 30 éves tehetségeknek. 

Dávid Ferenc kiemelte, a Kincsem nevű világhírű versenylovat ábrázoló díjat azoknak a kiváló fiataloknak ítélték oda, akik koruk ellenére már maradandót alkottak az oktatás, a tudomány vagy a sport területén. Kroó Norbert a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a magyar oktatás és köznevelés kategóriájának kitüntetettjeit méltatva hangsúlyozta: a tehetség az utóbbi időben felértékelődött, de az önmagában nem elég, motiváltságra is szükség van. Gyárfás Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke a díjjal elismert sportolókról szólt. Rámutatott arra, nem mindegy, hogy az ember mikor kap díjat, mert a sportolók pályafutása rövidebb. Lovász László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora a magyar tudomány területén alkotó kitüntetettekhez beszélt. Jó látni, hogy a magyar tudományban ilyen erők lakoznak - mondta. Hozzátette, hogy a tudomány gyors fejlődése folytán a mai fiataloknak sokkal több tudást és eredményt kellett elsajátítaniuk, mint a régi diákoknak.

Tudományos kutatásaiért Benczes István (közgazdaságtan), Farkas Illés (fizika), Mátrai Tamás (matematika), Nagy Levente Péter (irodalom és nyelvtudomány), Papp Balázs (biológia), Rózsa Balázs (orvostudományok), Ságvári Bence (szociológia), Soós Tibor (kémia), Szépszó Gabriella (klímakutatás) és Vásárhelyi Gábor (informatika) kapott díjat.

A magyar sportban elért eredményeiért Benedek Dalma (kajak), Berki Krisztián (szertorna), Cseh László (úszás), Hadfi Dániel (cselgáncs), Kucsera Gábor (kajak), Lőrincz Tamás (birkózás), Paksy Tímea (kajak), Póta Georgina (asztalitenisz), Szávay Ágnes (tenisz) és Vajda Attila (kenus) részesült elismerésben.

A magyar oktatás és köznevelés kategóriában Balogh Rodrigó gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó önkéntes; Banda Ádám, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója; Bárány Tamás mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának egyetemi adjunktusa; Bóna Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fonetika tanszékének tanársegédje; Sulyok Katalin, az ELTE jogász és biológia szakos hallgatója; Pasqualini Éva, a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola tanítója; Szabó Kinga, a Semmelweis Egyetem testnevelő tanára, dzsúdóedző; Kovács Sztríkó Sarolta, a Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon tanítója, néptáncoktató; Török Krisztina, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára; Ugrai István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium mozgókép- és médiapedagódusa vehette át a díjat.

A hétezer euróval járó Junior Prima Díjat a Prima Primissima Alapítvány és 3 társalapító (MKB Bank, MFB Rt., Vodafone Magyarország) hozta létre. Az alapítók célja a fiatal tehetségek felfedezése és a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtése. Vámos Miklós író, az alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-nek elmondta: szeretné, ha jövőre az irodalom és a művészetek kategóriájában is díjaznák az ifjú tehetségeket.

Forrás: MTI

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu