Textiltervezők az

Az iparművészeti, képzőművészeti szakokra mindig magas a túljelentkezés, az esetek nagy részében a jelentkezők többszöri próbálkozásra nyernek csak felvételt. Sokak kitartóan próbálkoznak, mások kedvüket vesztik, akik viszont végül bekerülnek, elhivatottan és határozottan sajátítják el a szakmát és tervezik jövőjüket. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) a textilmérnök szakos hallgatók elégedettségét vizsgálta.

  • Edupress

Textilmérnöknek Magyarországon kizárólag a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanulhatnak a jelentkezők, ráadásul a felvehető keretszám igen alacsony, idén 24 textil szakos hallgató kezdhette meg tanulmányait a 311 felvételizővel szemben. Nem csoda hát, hogy a hallgatók jelentős része nehéznek tartja a bekerülést a szakra. A tanulmányokat viszont a hallgatók többsége már csak közepesen nehéznek ítéli meg.

Az oktatás minőségével a hallgatók háromnegyede, a szakismeretek naprakészségével és alkalmazhatóságával a hallgatók kétharmada elégedett. Ellenkező véleményt mindössze tíz százalék fogalmazott meg, ezzel szemben maximális megelégedettségükről sokan nyilatkoztak. Az intézmény szakmai kapcsolatrendszerével a hallgatók többsége elégedetlen, ezzel összefüggésben az itthoni elhelyezkedés esélyeit kevesen tartják (a hallgatók egyharmada) kecsegtetőnek, ellentétben a külföldi munkalehetőségekkel, melyekről a hallgatók kétharmada bizakodóan nyilatkozott.

Az intézmény légkörével (könyvtár, kulturális lehetőségek, oktatók segítőkészsége) a hallgatók többsége elégedett, a könyvtár felszereltségéről kimondottan jó véleménnyel vannak, de a másik két tényezőről is pozitívan nyilatkozott a megkérdezettek 70 százaléka. Ezekkel szemben a sportolási lehetőségekkel és a kutatásba való bekapcsolódás lehetőségével elégedetlenek a hallgatók. Az intézményi demokrácia és a számítógép-ellátottság sem kimondottan az intézmény erőssége a hallgatók véleménye szerint, ezekben a kérdésekben a hallgatók közepesen elégedett választ adtak többnyire, de még mindig jóval kevesebben voltak az elégedetlenek, mint az inkább elégedettek. A számítógép-ellátottság itt nem a számítógépek hozzáférhetőségére, az internetezés lehetőségére vonatkozott - arról kiválóan nyilatkoztak a hallgatók -, sokkal inkább a tanulmányokhoz szükséges szoftverek hiányára utal a hallgatók közepes elégedettsége.

A mi a tanulmányi, szakmai jövőképet illeti, a megkérdezettek döntő többsége ezen a pályán, ebben a szakmában képzeli el jövőjét, még akkor is, ha az elhelyezkedési esélyeiket a végzést követő egy-két évben sokan nem látják túl bíztatónak. A többségükben a szakot első helyen megjelölők tehát határozottan és tudatosan végzik tanulmányaikat és látják egzisztenciális jövőjüket. A diploma utáni boldogulást a legtöbb megkérdezett saját vállalkozás alapításával képzeli el, a nagyvállalatok, illetve a közszféra szerepét elhanyagolhatónak tekintik a munkavállalás során. A megkérdezett hallgatók jelentős része tervezi, hogy legalább egy félévnyi külföldi tanulmánnyal bővíti szakmai tudását, sokan szeretnének a későbbiekben doktori képzésben részt venni, valamint a textilszakos hallgatók egy negyedének szerepel tervei között, hogy egyéb mesterképzésben, illetve 10-15 százalékuknak, hogy alap, vagy posztgraduális képzésben vennének részt a jövőben.

Bővebben

itt

olvasható.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu