Az Európai Unió nagykövetei a Debreceni Egyetemen

Az Európai Unió 19 nagykövete érkezett Debrecenbe november 21-én, hogy megtekintse a várost és a K+F tevékenységéről nemzetközileg is ismert Debreceni Egyetemet. A látogatás során a diplomaták betekintettek az intézmény működésébe, mindennapjaiba, és megtekintették az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Auguszta programját is.

  • Edupress

Az utóbbi évek hagyományainak megfelelően idén ismét magyar városba invitálta az Európai Unió Tanácsa soros elnöke az európai uniós országbeli nagyköveteket.

2007-ben a portugál nagykövet, Francisco Henriques da Silva választása Debrecenre esett tekintettel a város dinamikus fejlődésére, az egyetem tudományos életére, aktivitására a kutatás, fejlesztés és innováció területén. A látogatás során a diplomatákat a Debreceni Egyetem részéről Dr. Fésüs László akadémikus, rektor fogadta. Bemutatta a nagyköveteknek az intézményt és működését, majd egy izgalmas fórum következett, melyen a jelenlevők szabadon kérdezhettek az Unióról és az egyes országokkal kapcsolatosan. Az esemény különlegességét növelte, hogy minden vendéget két egyetemi polgár kísért a program keretében: egy oktató és egy egyetemi hallgató, mely utóbbiak között volt olyan, aki az Erasmus-programmal már járt az adott országban, illetve olyan külföldi diák is, aki jelenleg a Debreceni Egyetemen tanul és a nagykövet országából származik. Ennek köszönhetően a nagykövetek hű képet nyerhettek az intézményben folyó oktatásról, az egyetem tudományos életéről.

A program zárásaként a diplomaták megtekintették az I. Nemzeti Fejlesztési Terv legnagyobb egészségügyi beruházását, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (OEC) Auguszta programját, a 13 ezer négyzetméter összterületű új épületet és azzal szerves összeköttetésben álló, felújított, mintegy 8000 négyzetméter régi Auguszta épületet, továbbá megismerkedtek az itt folyó betegellátás infrastrukturális hátterével. Az Auguszta programban az OEC Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrumot hozott létre, mely az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi régiók teljes körű progresszív betegellátási igényét kielégíti a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések területén. A programot, melynek megvalósítása 2005. február 4-én kezdődött, 2007. december 7-én ünnepélyes keretek között zárják le.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu