Tanulási és oktatási infrastrukturális fejlesztések Miskolcon

Több mint egymilliárdos beruházás révén megvalósult a műszaki képzés és innováció egyik legfontosabb eleme a Miskolci Egyetemen, ahol a kor követelményeinek megfelelően újult meg a C/2 jelű műhely- és laboratórium épülete.

  • Edupress

A projekt közvetlen célja és tartalma a Miskolci Egyetem tanulási és oktatási infrastruktúrájának fejlesztése, amit a hallgatói létszám növekedése, a képzési kínálat bővülése, a kontaktórák számának csökkentése, az önálló munka és a képzés hatékonyságának növelése iránti igény, továbbá az egyetem regionális szerepvállalása indokol.

A projekt négy akcióterületre koncentrál: a széles értelemben vett labor-műhely infrastruktúrára, az informatikai képzés feltételeinek bővítésére, az egészségügyi képzés hátterének megteremtésére, valamint az informatikai hálózat- és központi erőforrás fejlesztésére. A projektben létrejövő új és átalakuló régi terek mindegyike multifunkciós, gyakorlatorientált, egyes terek forrásközpont-szerepet is kapnak. A korszerűsítés megjelenik az élethosszig tartó tanulás feltételeinek fejlesztésében, a versenyképesség növelése pedig a bolognai folyamathoz való kapcsolódásban is. Minden fejlesztés és átalakítás esélyegyenlőséget növelő akadálymentesítéssel jár együtt.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu