Újságírás és szociográfia Gödöllőn

A Szent István Egyetem gödöllői Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán az idén is meghirdetik a Vidéki és helyi újságírás valamint Szociográfia és népi irodalom című tárgyakat. A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet nép- és tájrajzi tanszéki csoportja által művelt két féléves stúdiumokat bármely kar hallgatói választhatják.

  • Edupress
A Vidéki és helyi újságírás című tárgy hallgatói megismerkednek a sajtóműfajokkal és az újságkészítéssel, a magyar sajtó jogi és etikai problémáival, nyelvhelyességi kérdésekkel. Betekinthetnek a rádiózás és a televíziózás világába. A két félév alatt jut idő arra is, hogy a hallgatók maguk is írjanak, rádió- vagy tévériportot készítsenek. A legjobb munkák megjelenhetnek az egyetem lapjában, a Szabad Földben, a Magyar Rádió és a Duna TV egyes műsoraiban.A Szociográfia és népi irodalom című tárgy elválaszthatatlan a XX. század harmincas éveiben indult falukutatástól, melynek szervezői, résztvevői és a megszülető művek szerzői a népi írók. Olyanok, mint Illyés Gyula vagy Veres Péter, Kovács Imre vagy Erdei Ferenc, akiknek a mondanivalója napjainkban is sok tekintetben időszerű. Foglalkoznak a népi irodalom és a vidék sorsát kutató szociográfia mai képviselőivel is. A tárgyhoz filmklub kapcsolódik. Az Árvácskától a Talpalatnyi földig, a Dúvadtól a Magyarokig olyan alkotásokat láthatnak az érdeklődők, amelyek népi írók remekműveiből készültek.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.