Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
AFP / Kisbenedek Attila
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 18 iskola esetében indított pert az iskolafenntartók, főleg önkormányzatokkal szemben. A perek jelentős részében sikereket könyvelhettek el, bizonyítani tudták a roma diákok elkülönített oktatását.
A legutóbbi, októberi ítélet például a kaposvári önkormányzatot, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát is elmarasztalta, mert bár tudomásuk volt arról, hogy az egyik helyi iskola szegregált intézményként működött, mégsem tettek lépéseket a helyzet feloldásában. Az EMMI felelősségét is kimondták, ugyanis miniszteri határozatban, egyfajta végső megoldásként be lehetett volna záratni a társadalom számára károkat okozó intézményt, de nem tettek meg mindent a faji alapú megkülönböztetéssel szemben.
A bíróság felmenő rendszerben az iskola bezárását tette kötelezővé, azaz nem vehetnek fel újabb osztályt. A CFCF precedens értékűnek tekinti az ítéletet, ezért kedden kereset módosítást nyújtanak be, melyben a perben szereplő 18 szegregáló iskola esetében kéri a Törvényszéket, hogy tiltsa meg új osztályok indítását. - írja az alapítvány közleménye.
Hogy érzékeltetni lehessen ennek fontosságát, érdemes megemlíteni a gyöngyöspatai általános iskola esetét, ahol a roma diákokat csak a földszinti termekben "tanították", külön wc-t kellett használniuk, külön mehettek ebédelni, oktatásukra nem fordítottak olyan figyelmet, mint fehér társaikra.
A kereset kitér arra is, hogy a Törvényszék kötelezze a Kormányhivatalokat a beiskolázási körzetek törvény szerinti átszervezésére, a Minisztériumot nyilvános deszegregációs tervek készítésére, valamint a deszegregációs tervek végrehajtásának ellenőrzésére és az eredmény évenkénti közzétételére. Utóbbi azért is fontos, mert a magyar jogszabályok a szegregáció tilalmát kimondják ugyan, de nincs érdemi deszegregációs törekvés.
"A kormányzati megszólalók rendszeresen említik, hogy prioritásnak tekintik a szegregáció visszaszorítását, mindeközben folyamatban van az Európai Bizottság által a roma gyerekek iskolai szegregációja ügyében folytatott kötelezettségszegési eljárás is. Az általunk kért jogszabálykövető intézkedések meghozatala nagyon is időszerű" - mondta Ujlaky András, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez buktathatta le a kormányt Brüsszel előtt: az eljárás sem szünteti meg a szegregációt
Lázár és Balog megszólalása cinikus, hiszen egyértelmű, ki a roma és ki nem az - állítja egy civil szervezet munkatársa. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány egyik pere buktathatta le a hazai gyakorlatot Brüsszel előtt, és így indult meg a kötelezettségszegési eljárás. De mégis hogy nőhet évek óta a szegregáció Magyarországon, ha az elkülönítés elvileg tiltott?
