18 iskola is bezárhat a romák szegregációja miatt

Kaposváron a bíróság ítélete alapján be kell zárni egy iskolát, mert úgy működtették, hogy a döntéshozóknak tudomása volt a roma diákok elkülönítéséről. Ez várhat több iskolára is, ahol a minisztérium felelőssége aligha vitatható.

  • Eduline
AFP / Kisbenedek Attila

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 18 iskola esetében indított pert az iskolafenntartók, főleg önkormányzatokkal szemben. A perek jelentős részében sikereket könyvelhettek el, bizonyítani tudták a roma diákok elkülönített oktatását.

A legutóbbi, októberi ítélet például a kaposvári önkormányzatot, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát is elmarasztalta, mert bár tudomásuk volt arról, hogy az egyik helyi iskola szegregált intézményként működött, mégsem tettek lépéseket a helyzet feloldásában. Az EMMI felelősségét is kimondták, ugyanis miniszteri határozatban, egyfajta végső megoldásként be lehetett volna záratni a társadalom számára károkat okozó intézményt, de nem tettek meg mindent a faji alapú megkülönböztetéssel szemben.

A bíróság felmenő rendszerben az iskola bezárását tette kötelezővé, azaz nem vehetnek fel újabb osztályt. A CFCF precedens értékűnek tekinti az ítéletet, ezért kedden kereset módosítást nyújtanak be, melyben a perben szereplő 18 szegregáló iskola esetében kéri a Törvényszéket, hogy tiltsa meg új osztályok indítását. - írja az alapítvány közleménye.

Hogy érzékeltetni lehessen ennek fontosságát, érdemes megemlíteni a gyöngyöspatai általános iskola esetét, ahol a roma diákokat csak a földszinti termekben "tanították", külön wc-t kellett használniuk, külön mehettek ebédelni, oktatásukra nem fordítottak olyan figyelmet, mint fehér társaikra.

A kereset kitér arra is, hogy a Törvényszék kötelezze a Kormányhivatalokat a beiskolázási körzetek törvény szerinti átszervezésére, a Minisztériumot nyilvános deszegregációs tervek készítésére, valamint a deszegregációs tervek végrehajtásának ellenőrzésére és az eredmény évenkénti közzétételére. Utóbbi azért is fontos, mert a magyar jogszabályok a szegregáció tilalmát kimondják ugyan, de nincs érdemi deszegregációs törekvés.

"A kormányzati megszólalók rendszeresen említik, hogy prioritásnak tekintik a szegregáció visszaszorítását, mindeközben folyamatban van az Európai Bizottság által a roma gyerekek iskolai szegregációja ügyében folytatott kötelezettségszegési eljárás is. Az általunk kért jogszabálykövető intézkedések meghozatala nagyon is időszerű" - mondta Ujlaky András, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

Ez buktathatta le a kormányt Brüsszel előtt: az eljárás sem szünteti meg a szegregációt

Lázár és Balog megszólalása cinikus, hiszen egyértelmű, ki a roma és ki nem az - állítja egy civil szervezet munkatársa. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány egyik pere buktathatta le a hazai gyakorlatot Brüsszel előtt, és így indult meg a kötelezettségszegési eljárás. De mégis hogy nőhet évek óta a szegregáció Magyarországon, ha az elkülönítés elvileg tiltott?

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!