1100 kilométer diákokkal a Kéktúrán

Mokran János évtizedek óta lelkes túrázó, földrajztanárként az Alföldről folyamatosan a hegyekbe vágyódik. A természet szeretetét diákjainak is igyekszik átadni, akikkel nyaranta több száz kilométeres túrákra indul az Országos Kéktúra útvonalán.

  • Unyatyinszki György
Turista Magazin

Békéscsabáról kevesen gondolnák, hogy a természetjárók szabályos gyűjtőhelye. Számuk gyarapodásáért a legtöbbet talán Mokran János tette, aki 1987 óta földrajz szakos tanár, jelenleg a város evangélikus iskolájában dolgozik - a pedagógussal a Turista Magazin készített interjút és riportot is a közelmúltban. Maga is számolatlan ösvényen haladt már végig, a természet szeretetét szüleinek köszönheti.

1988-ban barátja és kollégája, Szarvas Mátyás invitálásra csatlakozott az első kéktúrás kalandjára, amit diákokkal együtt teljesítettek.

Elmentem hát, és igaza lett, azon a nyáron egy egész életre a kéktúra hatása alá kerültem. Rájöttem, hogy milyen fantasztikus érzés gyerekekkel túrázni, megszerettetni velük ezt az életvitelt, a természetet, a túrázás örömét.

- fogalmazott Mokran, akiről nem túlzás állítani, hogy hivatásává vált, hogy minél több diák megismerhesse a túrázás szépségét.

A diákokkal az egynapos túrák mellett 4-5 napra is, nyaranta 3 hétre is az erdei ösvényekre szegődnek - utóbbi az Országos Kéktúra útvonalát rejti, mely Ausztriánál az Írottkő csúcsától egészen a szlovák-magyar határig, a Nagy-Milicig kanyarog 1100 kilométer hosszan. Jellemzően naponta 20-25 kilométert tesznek meg -bár előfordulnak 35-ös, vagy még hosszabb szakaszok is.

A Kéktúrát jellemzően 10 éves korban kezdik el Mokrannal a tanítványai, megismerve az ország természeti szépségeit, tájait, a helyi kultúrákat. De ez mindössze a felszín, egy értékrendet sajátíthatnak el, mely a természet tiszteletén és szeretetén nyugszik. A napok során a diákok elsajátítják az együttélés szabályait, türelmet, toleranciát tanulnak, nem mellesleg kitartást.

Mokran Jánossal később is találkozhattok az Eduline-on, a 2016-os földrajz érettségi feladatsorát értékeli ki számotokra!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.