Mokran János évtizedek óta lelkes túrázó, földrajztanárként az Alföldről folyamatosan a hegyekbe vágyódik. A természet szeretetét diákjainak is igyekszik átadni, akikkel nyaranta több száz kilométeres túrákra indul az Országos Kéktúra útvonalán.
Békéscsabáról kevesen gondolnák, hogy a természetjárók szabályos gyűjtőhelye. Számuk gyarapodásáért a legtöbbet talán Mokran János tette, aki 1987 óta földrajz szakos tanár, jelenleg a város evangélikus iskolájában dolgozik - a pedagógussal a Turista Magazin készített interjút és riportot is a közelmúltban. Maga is számolatlan ösvényen haladt már végig, a természet szeretetét szüleinek köszönheti.
1988-ban barátja és kollégája, Szarvas Mátyás invitálásra csatlakozott az első kéktúrás kalandjára, amit diákokkal együtt teljesítettek.
Elmentem hát, és igaza lett, azon a nyáron egy egész életre a kéktúra hatása alá kerültem. Rájöttem, hogy milyen fantasztikus érzés gyerekekkel túrázni, megszerettetni velük ezt az életvitelt, a természetet, a túrázás örömét.
- fogalmazott Mokran, akiről nem túlzás állítani, hogy hivatásává vált, hogy minél több diák megismerhesse a túrázás szépségét.
A diákokkal az egynapos túrák mellett 4-5 napra is, nyaranta 3 hétre is az erdei ösvényekre szegődnek - utóbbi az Országos Kéktúra útvonalát rejti, mely Ausztriánál az Írottkő csúcsától egészen a szlovák-magyar határig, a Nagy-Milicig kanyarog 1100 kilométer hosszan. Jellemzően naponta 20-25 kilométert tesznek meg -bár előfordulnak 35-ös, vagy még hosszabb szakaszok is.
A Kéktúrát jellemzően 10 éves korban kezdik el Mokrannal a tanítványai, megismerve az ország természeti szépségeit, tájait, a helyi kultúrákat. De ez mindössze a felszín, egy értékrendet sajátíthatnak el, mely a természet tiszteletén és szeretetén nyugszik. A napok során a diákok elsajátítják az együttélés szabályait, türelmet, toleranciát tanulnak, nem mellesleg kitartást.
KÉKTÚRÁS EDZŐPROGRAM from Turista Magazin on Vimeo.
Mokran Jánossal később is találkozhattok az Eduline-on, a 2016-os földrajz érettségi feladatsorát értékeli ki számotokra!
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
