Több olyan tudományos tévhit is kering, amelyet mindenki igaznak hisz. Ezekből szemezgettünk.
A kínai nagy fal látszik a Holdról. A NASA beszámolója alapján a kínai nagy fal szabad szemmel egyáltalán nem látható az űrből, főleg a Holdról.
Az esőcseppek csepp alakúak. Az igazság szerint méretüktől függően inkább babokra vagy hamburgerbucikra hasonlítanak.
Napóleon nagyon alacsony volt. A történészek eddig úgy gondolták, 158 cm magas lehetett, ám a mostani kutatások szerint inkább 170 cm lehetett.
Kolumbusz csak egy ártatlan felfedező volt, aki fel akarta fedezni az újvilágot. A valóságban Kolumbusz négy útja a Karib-térségben inkább a fosztogatásról és a bennszülöttek rabszolgaként való elhurcolásáról szólt, mintsem a felfedezésről. Spanyolországban cirkuszi állatokként mutogatta a bennszülötteket és az hajtotta újabb és újabb útra, hogy a bennszülöttek hamar meghaltak az új környezetben.
Az embereknek öt érzékszervük van. Valójában tíz van, többek közt az, amivel éhséget és szomjúságot érzékeltek, vagy az, ami miatt észreveszitek, hogy ideje kimennetek a mosdóba.
Az is egy tévhit, hogy a különböző alapízeket a nyelv adott területein érzékeljük, így a sósat és édeset a nyelv hegyén, oldalt a savanyút, míg hátul a keserűt. A valóságban azonban a nyelv teljes felületét használjuk ízlelésre, nincsen területekre bontva.
Robert Frost Járatlan út című verse arról szól, hogy bátran válaszd a járatlan utat. Kiábrándító lehet, de csak arról van szó, hogy bár mindenki szeretne úgy visszatekinteni az életére, hogy számított a választása, de valójában nincs jó és rossz út.
Az űrben nincs gravitáció – tanultuk egykoron. Ez ebben a formában ugyanakkor nem igaz, mivel a gravitáció mindenhol jelen van a Naprendszerben. A bolygók pályája is úgy alakul ki, hogy a Nap gravitációja és a centrifugális erő hat egymásra. Az, hogy űrrepülőkben súlytalanságot érzékelnek az űrhajósok, csak azért van, mert ugyanolyan sebességgel "zuhannak", mint maga az űrrepülő.
Több filmben is hallhattátok már, hogy az agyunknak csak a 10 százalékát használjuk. Erre azonban semmilyen tudományos bizonyíték nincs, az ellenkezőjére viszont igen. Valójában az agyunk 100 százalékát használjuk, jó esetben folyamatosan. Ezt jól szemlélteti, hogy míg a testtömegünknek csak három százaléka az agy, mégis elhasználja az energiánk húsz százalékát.
Az is egy általános tévhit, hogy a bikákat felbőszíti a piros szín. Az igazság az, hogy mire a bikaviadalon a matador elé kerül az állat, már többször megszúrják lándzsával, amitől súlyos vérveszteséget és izomsérüléseket szenved el, így bármit lehet előtte lengetni, teljesen természetes, hogy nekirohan. Inkább a mozgás ingerli, mint a szín, ezért próbálták ki fehér és kék köpennyel is.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
