Több olyan tudományos tévhit is kering, amelyet mindenki igaznak hisz. Ezekből szemezgettünk.
A kínai nagy fal látszik a Holdról. A NASA beszámolója alapján a kínai nagy fal szabad szemmel egyáltalán nem látható az űrből, főleg a Holdról.
Az esőcseppek csepp alakúak. Az igazság szerint méretüktől függően inkább babokra vagy hamburgerbucikra hasonlítanak.
Napóleon nagyon alacsony volt. A történészek eddig úgy gondolták, 158 cm magas lehetett, ám a mostani kutatások szerint inkább 170 cm lehetett.
Kolumbusz csak egy ártatlan felfedező volt, aki fel akarta fedezni az újvilágot. A valóságban Kolumbusz négy útja a Karib-térségben inkább a fosztogatásról és a bennszülöttek rabszolgaként való elhurcolásáról szólt, mintsem a felfedezésről. Spanyolországban cirkuszi állatokként mutogatta a bennszülötteket és az hajtotta újabb és újabb útra, hogy a bennszülöttek hamar meghaltak az új környezetben.
Az embereknek öt érzékszervük van. Valójában tíz van, többek közt az, amivel éhséget és szomjúságot érzékeltek, vagy az, ami miatt észreveszitek, hogy ideje kimennetek a mosdóba.
Az is egy tévhit, hogy a különböző alapízeket a nyelv adott területein érzékeljük, így a sósat és édeset a nyelv hegyén, oldalt a savanyút, míg hátul a keserűt. A valóságban azonban a nyelv teljes felületét használjuk ízlelésre, nincsen területekre bontva.
Robert Frost Járatlan út című verse arról szól, hogy bátran válaszd a járatlan utat. Kiábrándító lehet, de csak arról van szó, hogy bár mindenki szeretne úgy visszatekinteni az életére, hogy számított a választása, de valójában nincs jó és rossz út.
Az űrben nincs gravitáció – tanultuk egykoron. Ez ebben a formában ugyanakkor nem igaz, mivel a gravitáció mindenhol jelen van a Naprendszerben. A bolygók pályája is úgy alakul ki, hogy a Nap gravitációja és a centrifugális erő hat egymásra. Az, hogy űrrepülőkben súlytalanságot érzékelnek az űrhajósok, csak azért van, mert ugyanolyan sebességgel "zuhannak", mint maga az űrrepülő.
Több filmben is hallhattátok már, hogy az agyunknak csak a 10 százalékát használjuk. Erre azonban semmilyen tudományos bizonyíték nincs, az ellenkezőjére viszont igen. Valójában az agyunk 100 százalékát használjuk, jó esetben folyamatosan. Ezt jól szemlélteti, hogy míg a testtömegünknek csak három százaléka az agy, mégis elhasználja az energiánk húsz százalékát.
Az is egy általános tévhit, hogy a bikákat felbőszíti a piros szín. Az igazság az, hogy mire a bikaviadalon a matador elé kerül az állat, már többször megszúrják lándzsával, amitől súlyos vérveszteséget és izomsérüléseket szenved el, így bármit lehet előtte lengetni, teljesen természetes, hogy nekirohan. Inkább a mozgás ingerli, mint a szín, ezért próbálták ki fehér és kék köpennyel is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
