Ez az egyetemisták rémálma: öt dolog, ami minden vizsgaidőszakban előfordul

Minden egyetemista ismeri ezeket a szituációkat, ráadásul minden évben kétszer végig kell csinálni. Íme, a vizsgaidőszak legbosszantóbb pillanatai.

  • Eduline

1. Az érzés, amikor te még az első vizsgáidat sem csináltad meg, de van, aki már végzett az összessel

Nincs annál rosszabb, mint amikor az ismerőseid a különböző közösségi oldalakra azonnal kiposztolják a sikeres félévüket, pedig te még el sem kezdted a jegyzetek összeszedését. 

2. Végre meghirdetik a vizsgaidőpontokat, de már csak január másodikára van hely

Mégis ki az, aki ilyenkor akar vizsgáztatni?

3. Miután megvan az időpont, kiderül, hogy sikerült azt a tanárt választani, aki mindenkit megbuktat

Van, akinél tényleg megbukik a fél évfolyam. És nem csak azért, mert nehéz a tantárgy. Ő az, aki félmosollyal fogadja azokat a hallgatókat, akiknek az előző félévben, tavaly, másfél éve, két éve is szerencséjük volt találkozni vele ugyanazon a vizsgán.

4. A vizsgán szembesültsz vele, hogy beugró is van

Hát igen. Van, hogy ezen múlik az egész vizsga, mert hiába olvastad el az összes kötelezőt, tanultad meg a fogalmakat, a beugró teljesen más múfaj...

5.  Amikor még kell 1000 karakter, de nem jön az ihlet

Nem csak a vizsgaidőszakban érik kellemetlen meglepetések az egyetemistákat, hanem akkor is, amikor le kell adni a házidolgozatot. Ismerős?

Hét gondolat, ami minden kétségbeesett egyetemista fejében megfordul a vizsgaidőszak elején

Most már minden egyetemen és főiskolán elkezdődött a vizsgaidőszak - másfél hónapos tanulás vár több tízezer hallgatóra. Akik valószínűleg ugyanazokat a kérdéseket teszik fel maguknak. Azt mondták, hogy ezek lesznekéletem legszebb évei Évek óta azt hallgatjátok anyától/testvértől/nagyitól, hogy az egyetemi évekre egész életetekben emlékezni fogtok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.