Ez az egyetemisták rémálma: öt dolog, ami minden vizsgaidőszakban előfordul

Minden egyetemista ismeri ezeket a szituációkat, ráadásul minden évben kétszer végig kell csinálni. Íme, a vizsgaidőszak legbosszantóbb pillanatai.

  • Eduline

1. Az érzés, amikor te még az első vizsgáidat sem csináltad meg, de van, aki már végzett az összessel

Nincs annál rosszabb, mint amikor az ismerőseid a különböző közösségi oldalakra azonnal kiposztolják a sikeres félévüket, pedig te még el sem kezdted a jegyzetek összeszedését. 

2. Végre meghirdetik a vizsgaidőpontokat, de már csak január másodikára van hely

Mégis ki az, aki ilyenkor akar vizsgáztatni?

3. Miután megvan az időpont, kiderül, hogy sikerült azt a tanárt választani, aki mindenkit megbuktat

Van, akinél tényleg megbukik a fél évfolyam. És nem csak azért, mert nehéz a tantárgy. Ő az, aki félmosollyal fogadja azokat a hallgatókat, akiknek az előző félévben, tavaly, másfél éve, két éve is szerencséjük volt találkozni vele ugyanazon a vizsgán.

4. A vizsgán szembesültsz vele, hogy beugró is van

Hát igen. Van, hogy ezen múlik az egész vizsga, mert hiába olvastad el az összes kötelezőt, tanultad meg a fogalmakat, a beugró teljesen más múfaj...

5.  Amikor még kell 1000 karakter, de nem jön az ihlet

Nem csak a vizsgaidőszakban érik kellemetlen meglepetések az egyetemistákat, hanem akkor is, amikor le kell adni a házidolgozatot. Ismerős?

Hét gondolat, ami minden kétségbeesett egyetemista fejében megfordul a vizsgaidőszak elején

Most már minden egyetemen és főiskolán elkezdődött a vizsgaidőszak - másfél hónapos tanulás vár több tízezer hallgatóra. Akik valószínűleg ugyanazokat a kérdéseket teszik fel maguknak. Azt mondták, hogy ezek lesznekéletem legszebb évei Évek óta azt hallgatjátok anyától/testvértől/nagyitól, hogy az egyetemi évekre egész életetekben emlékezni fogtok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.