Minden egyetemista ismeri ezeket a szituációkat, ráadásul minden évben kétszer végig kell csinálni. Íme, a vizsgaidőszak legbosszantóbb pillanatai.
1. Az érzés, amikor te még az első vizsgáidat sem csináltad meg, de van, aki már végzett az összessel
Nincs annál rosszabb, mint amikor az ismerőseid a különböző közösségi oldalakra azonnal kiposztolják a sikeres félévüket, pedig te még el sem kezdted a jegyzetek összeszedését.
2. Végre meghirdetik a vizsgaidőpontokat, de már csak január másodikára van hely
Mégis ki az, aki ilyenkor akar vizsgáztatni?
3. Miután megvan az időpont, kiderül, hogy sikerült azt a tanárt választani, aki mindenkit megbuktat
Van, akinél tényleg megbukik a fél évfolyam. És nem csak azért, mert nehéz a tantárgy. Ő az, aki félmosollyal fogadja azokat a hallgatókat, akiknek az előző félévben, tavaly, másfél éve, két éve is szerencséjük volt találkozni vele ugyanazon a vizsgán.
4. A vizsgán szembesültsz vele, hogy beugró is van
Hát igen. Van, hogy ezen múlik az egész vizsga, mert hiába olvastad el az összes kötelezőt, tanultad meg a fogalmakat, a beugró teljesen más múfaj...
5. Amikor még kell 1000 karakter, de nem jön az ihlet
Nem csak a vizsgaidőszakban érik kellemetlen meglepetések az egyetemistákat, hanem akkor is, amikor le kell adni a házidolgozatot. Ismerős?
Hét gondolat, ami minden kétségbeesett egyetemista fejében megfordul a vizsgaidőszak elején
Most már minden egyetemen és főiskolán elkezdődött a vizsgaidőszak - másfél hónapos tanulás vár több tízezer hallgatóra. Akik valószínűleg ugyanazokat a kérdéseket teszik fel maguknak. Azt mondták, hogy ezek lesznekéletem legszebb évei Évek óta azt hallgatjátok anyától/testvértől/nagyitól, hogy az egyetemi évekre egész életetekben emlékezni fogtok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
