Ez az egyetemisták rémálma: öt dolog, ami minden vizsgaidőszakban előfordul

Minden egyetemista ismeri ezeket a szituációkat, ráadásul minden évben kétszer végig kell csinálni. Íme, a vizsgaidőszak legbosszantóbb pillanatai.

  • Eduline

1. Az érzés, amikor te még az első vizsgáidat sem csináltad meg, de van, aki már végzett az összessel

Nincs annál rosszabb, mint amikor az ismerőseid a különböző közösségi oldalakra azonnal kiposztolják a sikeres félévüket, pedig te még el sem kezdted a jegyzetek összeszedését. 

2. Végre meghirdetik a vizsgaidőpontokat, de már csak január másodikára van hely

Mégis ki az, aki ilyenkor akar vizsgáztatni?

3. Miután megvan az időpont, kiderül, hogy sikerült azt a tanárt választani, aki mindenkit megbuktat

Van, akinél tényleg megbukik a fél évfolyam. És nem csak azért, mert nehéz a tantárgy. Ő az, aki félmosollyal fogadja azokat a hallgatókat, akiknek az előző félévben, tavaly, másfél éve, két éve is szerencséjük volt találkozni vele ugyanazon a vizsgán.

4. A vizsgán szembesültsz vele, hogy beugró is van

Hát igen. Van, hogy ezen múlik az egész vizsga, mert hiába olvastad el az összes kötelezőt, tanultad meg a fogalmakat, a beugró teljesen más múfaj...

5.  Amikor még kell 1000 karakter, de nem jön az ihlet

Nem csak a vizsgaidőszakban érik kellemetlen meglepetések az egyetemistákat, hanem akkor is, amikor le kell adni a házidolgozatot. Ismerős?

Hét gondolat, ami minden kétségbeesett egyetemista fejében megfordul a vizsgaidőszak elején

Most már minden egyetemen és főiskolán elkezdődött a vizsgaidőszak - másfél hónapos tanulás vár több tízezer hallgatóra. Akik valószínűleg ugyanazokat a kérdéseket teszik fel maguknak. Azt mondták, hogy ezek lesznekéletem legszebb évei Évek óta azt hallgatjátok anyától/testvértől/nagyitól, hogy az egyetemi évekre egész életetekben emlékezni fogtok.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.