Életbe lép az új felsőoktatási képzési jegyzék, az egyetemek és a főiskolák mellé pedig egy új intézményi forma, az alkalmazott tudományok egyeteme is csatlakozik.
Újdonság, hogy az egyetemeknek biztosítaniuk kell, hogy az előírt krediteitek 10 százalékáig nem magyar nyelven oktatott tárgyakat is felvehessetek.
Hamarabb kerülhettek át fizetősre
Jobban kell figyelnetek arra, hogy azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, aki két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre.
Életbe lép a hallgatói önkormányzat tisztségviselőire vonatkozó szabályok, és a hallgatói kompetenciamérés lehetőségének jogi szabályozása.
Töröltek szakokat, képzéseket
A törvény alapján a felsőoktatásban szerezhető képesítések új jegyzéke szeptember 1-jén lépett életbe. Ezután a felsőoktatási intézmények csak e rendelet alapján kezdeményezhetnek szaklétesítést. Új eljárási szabály, hogy a létesítés előtt minden esetben ki kell kérni az oktatásért felelős miniszter álláspontját a szaklétesítés megkezdéséhez. A szakok listáját, amelyek megszűnnek, itt találjátok.
A felsőoktatási törvény rögzíti a főiskola, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme kategóriákat, és 2017. szeptember 1-jét határozza meg az egyetem feltételeinek teljesítésére. Az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján pedig vizsgálhatják az alkalmazott tudományok egyeteme feltételeinek teljesülését.
Jön a duális képzés
Egyéves előkészítő munka után, a 2015-ben az általános felvételi eljárással párhuzamosan folyó vállalati felvételi eljárást követően szeptemberben kezdik meg az első évre felvett duális hallgatók a tanulmányaikat. Az államtitkárság felhívására 21 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy indítana duális képzést 2015-ben. A következő tanévben duális képzések 30 különböző alapszakon indulnak: műszaki, gazdaságtudományi informatikai és agrár képzési területen, s várhatóan 700-1000 hallgató kezdheti tanulmányait. A törvény idei módosításával a duális képzés lehetőségének köre bővült a szociális munka alapképzésben indítható szakkal.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
