Nem ért véget a Kossuth téren a CEU melletti tüntetés

Miután több tízezer ember vonult fel vasárnap délután a CEU védelmében, sok ezren nem mentek haza.

  • Eduline
Fülöp Máté

Bár 7 óra után valamivel hivatalosan véget ért a tüntetés, és sokan elindultak haza, több ezren a Kossuth téren maradtak.

Egy darabig a Parlament bejáratánál tömörültek a tüntetők, majd az Emmi Szalay utcai székházához vonultak. A Parlamentnél és a széháznál is volt némi lökdösődés.

Valamivel tíz óra előtt a tömeg a Nagykörút felé vette az irányt. Még ekkor is több ezren voltak, rengeteg volt a fiatal, sokan középiskolásnak tűntek. Gyakran zúgott a "Szabad ország, szabad egyetem!".

A nagykörúti menet közben kiderült, hogy a tömeg a Fidesz Lenday utcai székházához akar menni. A rendőrök előbb el akarták állni a tömeg útját, ám ez nem sikerült. Végül a székház közelében sisakba öltözött rohamrendőrök tartóztatták fel a demonstrálókat.

Mivel a tömeg nem tudott a székházhoz menni, a Hősök tere felé vették az irányt. Mivel innen sem jutottak be a székházhoz, sokan leültek a rendőrsorfal elé. Rögtönzött beszédek után indultak vissza a belváros felé, nem sokkal háromnegyed 11 előtt. Még ekkor is több ezren voltak az utcán.

Áder János holnapig dönthet arról, hogy a törvénymódosítást aláírja, esetleg az Alkotmánybíróság elé utalja normakontrollra.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.