Egyre több iskola ismerte fel, hogy támogatni kell a tehetséggondozást, bátorítani a diákjaikat arra, hogy felismerjék belső értékeiket és merjék azt kibontakoztatni. Az egyetemi éveik alatt számos feltaláló, kutató indult útjára, többen nemzetközi sikereket tudhatnak maguk mögött.
A Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke, Balogh László szerint négy dolog mindenképpen jellemzi a tehetségeket: az első, hogy okosak, értelmesek, másodsorban legalább egy területen kiválóak, továbbá kreatívak és nagyon fontos a motiváció is. Ha ezen négy elem közül bármelyik is hiányzik, akkor tulajdonképpen nehezen bontakozik ki a tehetség. Szunnyadhat, és csak a megfelelő környezet képes fejleszteni. Ezt fedezte fel több egyetem is, ahol már mentorhálózatok épülnek. Elsősorban a mester-tanítvány viszony, amire először gondolni szoktunk ennek említésekor, de ugyanilyen fontos a kortárs csoport szerepe is. Maga az ilyen támogató közeg megteremtése is bizonyos rátermettséget és adottságokat igényel lényegét tekintve.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is Tehetségmentor programot hirdetett. A kiépülő országos méretű segítő rendszer célja, hogy csökkentse azt a folyamatot, amely során a hazai tehetségek jelentős része már a középiskolát követő továbbtanulás, sőt, már a pályaválasztás során elvész. Ennek a programnak a középpontjában olyan diákok állnak, akiket már a középiskolában felfedeztek, így melléjük a tanárokon kívül egy velük közel azonos korú mentor is kerülhet. Ugyanakkor azok is jelentkezhetnek a csoportokba, akik a középiskolában inkább még szunnyadtak és csendben figyeltek. Az általánosan elmondható, hogy a mentorok segítik az elsősöket a beilleszkedésben, hogy megtalálják a helyüket az adott egyetem közösségében, valamint bátorítást is adnak, hogy a hallgatók felfedezzék a saját útjukat és ki tudjanak bontakozni.
A legtöbb tehetséggondozó program, amely a magyar egyetemeken működik, igyekszik megerősíteni azt a nézetet, hogy nem az a fontos, hogy valaki fejből fújja a Pallas vagy a Révai Lexikont, hanem az, hogy tudjon gondolkodni. Emellett kifejezetten fontos a motiváció, mert hiába okos vagy kreatív valaki, ha nem mer bekopogtatni a tanára ajtaján.
Ilyen mentorhálózat több egyetemi karon is működik, így a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán is, vagy ahogy többen hívják, a Pécsiközgázon. Ott a TehetségPont tagjai segítséget kaphatnak a tanulmányok során felmerült kérdésekben, de coaching szolgáltatás is üzemel, azaz a szaktudáson túl a személyes fejlesztésre is hangsúlyt fektetnek és itt működik a mentorhálózat is.
Az ELTE-n belül a tehetséggondozásnak két alapvető pillére van, a tudományos diákköri konferencia és a szakkollégiumi tevékenység. A szakkollégium a folyamatos odafigyeléssel olyan tanulmányi keretet biztosít a hallgatók számára, amely rendszeres kiegészítő tanulmányokat és kutatási lehetőséget jelent.
Hasonló elgondolás mellett működik a Debreceni Egyetemen is a program, ahol kutatási lehetőségeket nyújtanak a jelentkezőknek. Ez inkább szakmai előmenetelt és segítséget jelent, nem az elsősöket terelgető tevékenységet.
A jó képességű diákok keresése azonban nem csak az egyetemeken kezdődik el, egyre inkább tolódik a gimnáziumok felé. Számos egyetem munkatársai már eljárnak a középiskolákba, előadásokat tartanak, táborokat szerveznek a diákoknak. Ezeken az alkalmakon segítenek nekik az érettségire való felkészülésben, az egyetemek több neves professzora is részt vesz a táboroztatásban. De a legtöbb egyetemen a működő mentorhálózatban és tehetséggondozási programban részt vevők is mehetnek táborozni, ezeknek a célja már valóban a szórakozás és a csapatépítés.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
