Kiderült, kik mondanak beszédet a szombati felsőoktatási tüntetésen

CEU-s hallgató és oktató, corvinusos diák, az ELTE társadalmi nemek tanulmányának igazgatója, valamint az MTA munkatársa is felszólal a szombati felsőoktatási tüntetésen.

  • Eduline
Juhász István

Elkezdték bejelenteni a holnapi (november 24-ei) felsőoktatási tüntetésen felszólalókat. A CEU-ért és a felsőoktatásért vonulnak utcára a demonstrálók.

A Kossuth téren felszólal Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE társadalmi nemek tanulmányának igazgatója, Szűcs Zoltán Gábor, az MTA munkatársa, Szíjártó Imre, szervező, a CEU diákja Tamás Gáspár Miklós, filozófus és a CEU vendégtanára, valamint Molnár Via, a Corvinus diákja.

Ahogyan azt már korábban megírtuk, a szervezők hárompontos követeléslistát tettek közzé, amelyben többek között arra szólították fel a kormányt, írja alá a CEU-szerződést. A demonstrálók szombaton 14 órakor gyülekeznek majd a Fővám téren, ahonnan vonulnak majd Kossuth térre.

Újabb tüntetés: szombaton ismét utcára vonulnak a CEU-ért és a felsőoktatásért

Újabb tüntetés tartanak szombat délután Budapesten, a szervezők hárompontos követeléslistát tettek közzé, többek között arra szólították fel a kormányt, írja alá a CEU-szerződést. „November 24-én már csak egy hét fog elválasztani minket a CEU Budapestről való kiűzésétől.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.