Megszorítások az ELTE három karán

Szigorú takarékossági intézkedéseket írt elő az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja a Természettudományi, a Bölcsészettudományi és a Társadalomtudományi Karon – írja az Index.

  • Eduline
Az ELTE bölcsészkara
MTI / Jászai Csaba

Az Index úgy tudja, az intézkedés az ELTE-hez 2017-ben csatlakozott szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központot is érinti. A Scheuer Gyula kancellár által kiadott dokumentum ezt a lépést „egyes karok költségvetési hiányára" és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel rendeli el.

A nehéz helyzetben lévő karokon bér- és létszámstopot rendelnek el. Semmilyen, mérlegelési jogkörbe tartozó juttatás kifizetését nem engedélyezik. Kancellári egyetértéshez kötik az újabb óraadói megbízásokat, csak az alapfeladat ellátásához nélkülözhetetlen, nem halasztható dologi kiadásokat engedélyezik, a gazdasági főigazgató egyedi engedélyéhez kötik a hatvan napnál hosszabb időre szóló vagy a nettó 500 ezer forintot meghaladó egyedi értékű beszerzéseket, leállítják a bútor- és irodaszer-igényléseket.

Az Index szerint a karok nehéz pénzügyi helyzetére már egy idén tavasszal készült egyetemi dokumentum is utal. Ebben az szerepel, hogy a nagy hiánnyal és minimális maradvánnyal rendelkező karoknak (BTK, TTK, TÁTK) soron kívüli intézkedéseket kell tenniük költségvetésük megtartása érdekében.

A nehéz helyzetet jól mutatja, hogy az ELTE TTK Biológiai Intézetének néhány oktatója október 15-én sajátos akcióba kezdett: az oktatók ugyan megtartják a laborokban a gyakorlati órákat, ezeken azonban csak elmondják, mit csinálnának. Nem használják a vegyszereket, az eszközöket, a mikroszkópokat. Az akcióval arra akarják felhívni a figyelmet, hogy az intézet az ELTE költségvetéséből nem kapta meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges összeget az idei félévre.

Az ELTE több oktatója is részleges sztrájkba kezdett a Természettudományi Karon

Az Index információi szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a Biológiai Intézet egyes tanszékei, oktatói október 15-én részleges sztrájkba kezdtek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.