"Nem hagyhatjuk szó nélkül" - újabb csoport támogatja az ELTE-s sztrájknapot

„Valamennyien tudjuk, érezzük, hogy ezek a döntések a felsőoktatás teljes intézményrendszerét érintik, ezért nem hagyhatjuk szó nélkül a történteket” – írja az Oktatói Hálózat Szegedi Tudományegyetemi Szervezete az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán szerveződő sztrájknapról.

  • Eduline
Fülöp Máté

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatói és hallgatói november 14-én figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknapot szerveznek "tiltakozásul a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások, valamint a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen”.

A november 14-i "sztrájknapon" a csatlakozó oktatók és hallgatók is az egyetemen lesznek, délelőtt a társadalmi nemek tudományáról tartanak negyedórás előadásokat, déltől zárt szemináriumi beszélgetéseken vehetnek részt a TÁTK-os hallgatók, délután az Oktatási Hálózat kerekasztal-beszélgetést szervez a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről, majd hallgatói fórumot tart a kar hallgatói önkormányzata.

A sztrájknaphoz egyre több tanszék csatlakozik, a Corvinus előtt flashmob lesz, a CEU-sok együtt vonulnak az ELTE lágymányosi campusára, az ELTE bölcsészkarának több tanszékén pedig a gender-téma lesz terítéken.

Az Oktatói Hálózat Szegedi Tudományegyetemi Szervezete közleményében azt írja, kiállnak a felsőoktatás és a tudományos kutatás autonómiájáért, szolidaritást vállalnak azokkal, „akik a tanszabadságot és az akadémiai szférát veszélyeztető sorozatos beavatkozások ellen információs sztrájkkal tiltakoznak”.

Hiába szüntette meg a kormány a gender szakot, szerdán sok egyetemen ez lesz a téma

Egyre több tanszék csatlakozik az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak szerdai „figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknapjához", amellyel a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése, a felsőoktatás autonómiáját érintő beavatkozások és gazdasági átalakítások ellen tiltakoznak. A Corvinus előtt flashmob lesz, a CEU-sok együtt vonulnak az ELTE lágymányosi campusára, az ELTE bölcsészkarának több tanszékén pedig a gender-téma lesz terítéken.

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.