„Valamennyien tudjuk, érezzük, hogy ezek a döntések a felsőoktatás teljes intézményrendszerét érintik, ezért nem hagyhatjuk szó nélkül a történteket” – írja az Oktatói Hálózat Szegedi Tudományegyetemi Szervezete az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán szerveződő sztrájknapról.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatói és hallgatói november 14-én figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknapot szerveznek "tiltakozásul a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások, valamint a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen”.
A november 14-i "sztrájknapon" a csatlakozó oktatók és hallgatók is az egyetemen lesznek, délelőtt a társadalmi nemek tudományáról tartanak negyedórás előadásokat, déltől zárt szemináriumi beszélgetéseken vehetnek részt a TÁTK-os hallgatók, délután az Oktatási Hálózat kerekasztal-beszélgetést szervez a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről, majd hallgatói fórumot tart a kar hallgatói önkormányzata.
A sztrájknaphoz egyre több tanszék csatlakozik, a Corvinus előtt flashmob lesz, a CEU-sok együtt vonulnak az ELTE lágymányosi campusára, az ELTE bölcsészkarának több tanszékén pedig a gender-téma lesz terítéken.
Az Oktatói Hálózat Szegedi Tudományegyetemi Szervezete közleményében azt írja, kiállnak a felsőoktatás és a tudományos kutatás autonómiájáért, szolidaritást vállalnak azokkal, „akik a tanszabadságot és az akadémiai szférát veszélyeztető sorozatos beavatkozások ellen információs sztrájkkal tiltakoznak”.
Hiába szüntette meg a kormány a gender szakot, szerdán sok egyetemen ez lesz a téma
Egyre több tanszék csatlakozik az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak szerdai „figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknapjához", amellyel a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése, a felsőoktatás autonómiáját érintő beavatkozások és gazdasági átalakítások ellen tiltakoznak. A Corvinus előtt flashmob lesz, a CEU-sok együtt vonulnak az ELTE lágymányosi campusára, az ELTE bölcsészkarának több tanszékén pedig a gender-téma lesz terítéken.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
