Ha meggondoltátok magatokat: hogyan és mikor lehet szakot váltani?

Mit jelent a szakváltás, és milyen következményei vannak, ha állami ösztöndíjas képzésben tanultok? Íme, a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline

Pixabay

Hogyan működik a szakváltás?

A szakváltás kétféle módon történhet: átvétellel vagy felvételi eljárás útján.

Mik az átvétel szabályai?

Az átvétel történhet intézményen belül - szak, munkarend vagy a képzés nyelve közötti váltással - , illetve intézmények között. Mindkét esetben feltétel, hogy a két szak ugyanahhoz a képzési területhez tartozzon, tehát egy műszaki képzésről csak egy másik műszaki képzésre mehettek át. Az is feltétel, hogy az átvételig a jogviszonyotok folyamatos legyen.

Az átvétel nem automatikus, a fogadó intézménynek engedélyeznie kell. Ha van megüresedett hely, állami ösztöndíjas képzésre is bekerülhettek.

Alapszabályként az átvétel csak azonos képzési szinten történhet, de osztatlan képzésről válthattok alapképzésre, illetve osztatlan vagy alapszakról felsőoktatási szakképzésre. Ha osztatlan tanárszakra jártok, egyszer van lehetőségetek megváltoztatni a szakpár egyik tanárszakját, a második félév végéig.

Hogyan lehet szakot váltani felvételi eljárással?

A lényeg az, hogy ha félbehagyjátok az egyetemet, főiskolát, de egy éven belül a felvételin bekerültök egy újabb szakra, az is szakváltásnak számít. Nincs semmilyen kikötés azzal kapcsolatban, hogy milyen szakra válthattok, a lényeg, hogy legfeljebb egy éven belül újra beiratkozzatok.

Mi történik, ha állami ösztöndíjasként tanulok?

Az állami ösztöndíjas képzés esetében a szakváltáskor két szempontot kell figyelembe venni: az egyik az a kötelezettség, amelyet a hallgatói nyilatkozat aláírásakor vállaltok. Ez alapján a képzési idő másfélszeresén belül - egy alapképzés esetén például maximum kilenc félév alatt - meg kell szereznetek a diplomát. Ha ez nem sikerül, vissza kell fizetnetek a képzés költségének felét.

Ha felvételi eljárás útján váltotok szakot, újrakezdődik a számolás, és ismét a képzési idő másfélszerese áll majd rendelkezésetekre, hogy megszerezzétek a diplomát. Azonban ha ez nem sikerül, nem csak az újabb, hanem az első képzésen igénybe vett állami félévek költségének felét is vissza kell fizetnetek.

Ha átvétellel kerültök új szakra, nem indul újra a számolás, így például ha már két szemesztert tanultatok egy alapszakon, és egy másikra váltotok, már nem a képzési idő másfélszerese, vagyis kilenc félév áll a rendelkezésetekre, hanem csak hét.

A korábbi képzés beleszámít a hallgatói nyilatkozatban vállalt másik kötelezettségbe is - a felvételi, iletve az átvétel útján történő szakváltás esetében is -, amely alapján a diplomázást követi húsz évben legalább az állami ösztöndíjas tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban kell dolgoznotok.

Mi a másik szempont?

Az állami ösztöndíjas képzés alapszabálya, hogy egy szakon a képzési időn felül még maximum két szemeszterig tanulhattok támogatott formában. A felvételi eljárás útján történő szakváltás esetében ennek a számolása is újrakezdődik: ha korábban egy évet már állami ösztöndíjasként végeztetek alapszakon, és bekerültök egy új képzésre, ismét nyolc szemeszteretek van, amelyet ingyen teljesíthettek - feltéve, hogy van még elég állami ösztöndíjas félévetek.

Ha átvétellel kezdtek új szakot, nem indul újra a számolás.

Ingyen szeretnétek tanulni? Ezeket a feltételeket kell teljesítenetek

Fontos, hogy tudjátok, mit kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztetek a 2018-as felvételin.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.