Augusztusra minden kiderül a szakok átalakításáról

A szaktárca szeretné augusztus végéig befejezni az egyeztetéseket a szakok átalakításáról - nyilatkozta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak.

  • MTI
MTI / Soós Lajos

Palkovics László a Magyar Hírlap hétfői számában közölt interjújában kifejtette: egy csaknem ezeroldalas miniszteri rendeletet kell végignézni és megfogalmazni, hogy az egyes szakokon mit szeretnének tanítani az országban.

Ez tisztán szakmai feladat, a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságai fogják értékelni, ezen kívül ki kell kérni az érintett területek képviselőinek, például a kamaráknak a véleményét is. Hosszas folyamat, de augusztus végére szeretnének az egyeztetések végére érni - mondta.

A felsőoktatás átalakítása

Itt a bejelentés: így változtatnák meg a felsőoktatást

Szakok megszüntetése: ezek a képzések is a kukába kerülhetnek?

Itt a felsőoktatás újraszabályozása: a szakok 15 százalékát eltörlik

Itt a bejelentés: meghátrált a kormány

Szakok megszüntetése: ezt ígérte a kormányzat

Képek: így cikizi a kormányt a tüntető diákság

Konzisztórium: „az egyetértési jog nagyon elegáns kifejezése a vétójognak”

Az államtitkár szerint vannak képzések, amelyekre szükség van, csak más tartalommal vagy nem alapképzésben. Például a nemzetközi tanulmányok szak esetében 140 megkérdezett, kikerülő hallgató 125 különböző munkakörben tevékenykedett, ami nem kapcsolódott ahhoz, amit tanult - mutatott rá.

Arra a felvetésre, hogy az első bejelentéshez képest több képzést mégsem szüntetnek meg, a tiltakozások hatására meghátráltak, úgy reagált: meghátrálni egy döntésből lehet, de még nem volt döntés. "Ezt már csak azért sem nevezném meghátrálásnak, mert mi csak koordináltuk és a kerekasztal résztvevői között közvetítettük a rektori konferencia javaslatait" - mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.