Mégis börtönbe meg S. Ábel: két és fél évet kapott

Bár tavaly ősszel 50 nap közmunkára ítélték S. Ábelt, a Kúria most megváltoztatta a döntést és két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta. Mint ismert, S. Ábel lövöldözni akart az ELTE-n, megverte a saját nagyanyját, valamint kilőtt lakásajtajukon egy gázpisztollyal.

  • MTI
MTI / Földi Imre

Két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt a Kúria kedden S. Ábelt. A fiatal férfi a vád szerint lövöldözni akart az ELTE-n.

A szankció mértéke megegyezik a Fővárosi Törvényszék által kiszabott elsőfokú ítélettel, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla tavaly októberben - S. Ábel tetteit közveszéllyel fenyegetésnek minősítve - ötven napi közérdekű munkára enyhített. Ez ellen nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészség, így került az ügy a Kúria elé.

Mészár Róza tanácsvezető bíró elmondta: az ítélőtáblai döntéssel szemben konkrétnak és komolynak látták a fiatalember ölési szándékát, azt pedig, hogy ettől elállt volna, több, ismerőseinek tett kijelentése is mutatja. Nem tudható, hány embert ölt volna meg S. Ábel az ELTE jogi karán, de legalább két esetben a szándék megállapítható - közölte.

Testi sértésben azért marasztalták el S. Ábelt, mert olyan súlyosan bántalmazta nagyanyját, hogy az asszony állkapcsa eltörött, garázdaságban pedig amiatt, mert egyszer kilőtt lakásajtajukon gázpisztollyal - ismertette.

Az ítélet szerint súlyosbító körülményként vették figyelembe a négyszeres halmazatot, a bántalmazott sértett idős korát, az emberölés előkészületének "kitartó magatartását", míg enyhítőként a vádlott fiatal korát, büntetlen előéletét, kóros elmeállapotát, valamint az időmúlást.

A tárgyaláson S. Ábel a vádpontok alóli felmentését kérte, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a tömeggyilkosságra utaló verse az alkotói szabadság része, szándékáról pedig egy senki által nem látogatott blogban írt. Semmit nem tett azért, hogy az egyébként is csak általa olvasott blogját bárki más is lássa - jegyezte meg.

A vádlott az ítélet kihirdetése után jelezte, hogy nem akarja végighallgatni az indoklást. Végül rosszullét miatt vezették ki a tárgyalóteremből.

Egy másik ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság április végén első fokon öt év börtönre ítélte S. Ábelt. A vádlott 2013 augusztusában egy budapesti gyorsétteremben - személyi sérülést nem okozva - több lövést adott le a mennyezetre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.