Három dolog, amire büszkék voltunk 2014-ben

Nem állítjuk, hogy túl sok pozitív hírről számolhattunk be nektek 2014-ben, de azért akadt egy-két jó dolog - a magyar egyetemek az anyagi nehézségek ellenére is tartják magukat a világrangsorokban, Szegedet a világ legszebb egyetemvárosai közé választották, és az is kiderült, hogy a cserediákok kifejezetten szeretik Magyarországot.

  • Eduline

Szeged Európa legjobb egyetemvárosai között

A Condé Nast Traveler decemberben állította össze Európa tíz leggyönyörűbb egyetemvárosának listáját, na meg azt, hogy mit nem szabad kihagyni, ha ott jártok. Oxford, Heidelberg, Krakkó, Leuven és Montpellier mellett Szeged is felkerült a listára: Magyarország negyedik legnagyobb városáról az egyetem mellett a Szegedi Szabadtéri Játékokat, az ország fürdőkultúráját, az éttermeket és vele együtt a paprikát, a halászlét és a Pick-szalámit emelték ki a cikk írói.

Wikipedia

Négy magyar egyetem a QS-rangsorban

Négy magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2014/2015-ös felsőoktatási világrangsorára. Hosszassan lehetne vitázni azon, hogy ez jó vagy rossz eredmény - mi csak annyit mondunk, hogy aki megnézi, mennyiből gazdálkodnak a világ vezető egyetemei, rögtön értékelni fogja a magyar felsőoktatási intézmények helyezését.

A magyar felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a QS-rangsor készítői az idén az 551-600. helyre sorolták. Az ELTE az idén a 601-650. helyen szerepel, míg a Corvinus a 701+ kategóriába került. A Debreceni Egyetem megőrizte tavalyi helyezését, az idén is a 601-650. helyre sorolták. 

Fazekas István

Magyarországon a legjobb cserediáknak lenni

Egy felmérés szerint a világ ötven országa közül Magyarországon a legjobb cserediáknak lenni. Nem véletlen, hogy nőtt Magyarország népszerűsége az elmúlt három évben a külföldi cserediákok körében - közölte a nemzetközi diákcsereprogramok szervezésével foglalkozó nonprofit szervezet, a Magyarországon 1990 óta működő American Field Service (AFS).

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu