Változtatnak a tanárképzésen? Korábbra hoznák az egyéves tanítási gyakorlatot

Tervezi a kormányzat, hogy a pedagógusképzésben korábbra hozzák a gyakorlati tudás átadását, az egy év összefüggő tanítási gyakorlatot – mondta Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár.

  • Eduline
Fülöp Máté

Horváth Zita az Inforádiónak azt mondta, látják a tanárképzés erősségeit és hiányosságait. „2006-ban bevezették Magyarországon a bolognai rendszert az alapszakokkal, ehhez 2009-ben társult a tanári mesterszakok rendszere. 2013-ban lett visszahozva az osztatlan tanárképzés" - idézte fel a képzés alakulását a helyettes államtitkár.

Kijelentette: ezután lassan emelkedett a tanárszakokra jelentkezők száma, de tudja, „van még feladat”, ami a pályakép megítélésével is összefügg. "Ezt célozza a pedagógushallgatóknak szóló Klebelsberg-ösztöndíj is, amit szeptembertől már a gyógypedagógushallgatók is megpályázhatnak" - tette hozzá. Az oktatásirányítás jelenleg vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a tanítóképzésbe is kiterjesszék az ösztöndíjrendszert.

Tervezi a kormányzat azt is, hogy a pedagógusképzésben korábbra hozzák a gyakorlati tudás átadását, az egy év összefüggő iskolai tanítási gyakorlatot.

Ilyen az alkalmassági vizsga a tanári szakokon: íme, minden részlet

Milyen az alkalmassági vizsga az osztatlan tanárszakokon? Kell-e készülni valamilyen szakirodalomból? Hány perces a vizsga?

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.