Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) is állást foglalt az orvosegyetemek esetleges önállósításáról, illetve összekényszerítéséről szóló polémiában. A testület amellett érvel, hogy a képzés sajátosságai négy önálló orvos-egészségtudományi szakegyetem kialakítása mellett szólnak.
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter január közepén egy lakossági fórumon fejtegette, hogy önálló orvosi egyetemekre lenne szükség. Ezt később az egészségügyi államtitkár azzal fejelte meg, hogy akkor inkább a fizető hallgatókat is vonzani képes intézmények összevonására lenne szükség. Zombor Gábor hozzátette: hamarosan minderről döntés születik. A Népszabadság ezt követően megkérdezte a rektorokat, tárgyal-e már a kormány a kérdésről az érintett egyetemekkel, illetve, hogy szerintük miként hat egy összevont orvosi egyetem víziója a külföldi hallgatók képzésére.
A rektorok finoman fogalmaztak, de határozott februári állásfoglalásukból kitűnt, hogy velük nem egyeztettek, de még a terveket sem ismertették. Ugyanakkor világossá tették, hogy egyelőre semmilyen elég erős érvet nem ismernek arra, hogy az orvoskarokat kiszakítsák a tudományegyetemekből, és különösen arra nem, hogy a négy területileg és kulturálisan is különálló képzőhelyet egyetlen intézménybe kényszerítsék.
A rektorok véleményével szemben most az ETT azt állítja: az orvosegyetemek integrációja nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mint azt írják: a Magyar Akkreditációs Bizottság a közelmúltban megvizsgálta az orvosképző egyetemek helyzetét, és egyértelműen kedvezőtlen tendenciákat állapított meg. Állítják: további probléma, hogy az integráció következményeként az egyetemi orvosképző helyek érdekérvényesítő képessége az egészségügyben jelentősen csökkent.
Rendkívül komoly veszélyt jelentenek a Klinikai Központok, ahol a gyógyító munka strukturális szervezettségét és személyi ellátottságát szét kívánják választani az oktató, kutató munkáétól. Ez megbontja az oktatás-kutatás-gyógyítás szakmailag elválaszthatatlan hármas egységét, ami a hármas egység valamennyi komponensének színvonal csökkenéséhez vezet. Ez a veszély mára jól kitapinthatóvá vált. Ezért az ETT javasolja, hogy az orvos-, fogorvos-, és gyógyszerészképzés a jövőben egészségügyi szakegyetemeken történjen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
