Önálló orvosegyetemek kialakítására voksol a tudományos tanács

Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) is állást foglalt az orvosegyetemek esetleges önállósításáról, illetve összekényszerítéséről szóló polémiában. A testület amellett érvel, hogy a képzés sajátosságai négy önálló orvos-egészségtudományi szakegyetem kialakítása mellett szólnak.

  • Eduline
túry

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter január közepén egy lakossági fórumon fejtegette, hogy önálló orvosi egyetemekre lenne szükség. Ezt később az egészségügyi államtitkár azzal fejelte meg, hogy akkor inkább a fizető hallgatókat is vonzani képes intézmények összevonására lenne szükség. Zombor Gábor hozzátette: hamarosan minderről döntés születik. A Népszabadság ezt követően megkérdezte a rektorokat, tárgyal-e már a kormány a kérdésről az érintett egyetemekkel, illetve, hogy szerintük miként hat egy összevont orvosi egyetem víziója a külföldi hallgatók képzésére.

A rektorok finoman fogalmaztak, de határozott februári állásfoglalásukból kitűnt, hogy velük nem egyeztettek, de még a terveket sem ismertették. Ugyanakkor világossá tették, hogy egyelőre semmilyen elég erős érvet nem ismernek arra, hogy az orvoskarokat kiszakítsák a tudományegyetemekből, és különösen arra nem, hogy a négy területileg és kulturálisan is különálló képzőhelyet egyetlen intézménybe kényszerítsék.

A rektorok véleményével szemben most az ETT azt állítja: az orvosegyetemek integrációja nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mint azt írják: a Magyar Akkreditációs Bizottság a közelmúltban megvizsgálta az orvosképző egyetemek helyzetét, és egyértelműen kedvezőtlen tendenciákat állapított meg. Állítják: további probléma, hogy az integráció következményeként az egyetemi orvosképző helyek érdekérvényesítő képessége az egészségügyben jelentősen csökkent.

Rendkívül komoly veszélyt jelentenek a Klinikai Központok, ahol a gyógyító munka strukturális szervezettségét és személyi ellátottságát szét kívánják választani az oktató, kutató munkáétól. Ez megbontja az oktatás-kutatás-gyógyítás szakmailag elválaszthatatlan hármas egységét, ami a hármas egység valamennyi komponensének színvonal csökkenéséhez vezet. Ez a veszély mára jól kitapinthatóvá vált. Ezért az ETT javasolja, hogy az orvos-, fogorvos-, és gyógyszerészképzés a jövőben egészségügyi szakegyetemeken történjen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.