Önálló orvosegyetemek kialakítására voksol a tudományos tanács

Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) is állást foglalt az orvosegyetemek esetleges önállósításáról, illetve összekényszerítéséről szóló polémiában. A testület amellett érvel, hogy a képzés sajátosságai négy önálló orvos-egészségtudományi szakegyetem kialakítása mellett szólnak.

  • Eduline
túry

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter január közepén egy lakossági fórumon fejtegette, hogy önálló orvosi egyetemekre lenne szükség. Ezt később az egészségügyi államtitkár azzal fejelte meg, hogy akkor inkább a fizető hallgatókat is vonzani képes intézmények összevonására lenne szükség. Zombor Gábor hozzátette: hamarosan minderről döntés születik. A Népszabadság ezt követően megkérdezte a rektorokat, tárgyal-e már a kormány a kérdésről az érintett egyetemekkel, illetve, hogy szerintük miként hat egy összevont orvosi egyetem víziója a külföldi hallgatók képzésére.

A rektorok finoman fogalmaztak, de határozott februári állásfoglalásukból kitűnt, hogy velük nem egyeztettek, de még a terveket sem ismertették. Ugyanakkor világossá tették, hogy egyelőre semmilyen elég erős érvet nem ismernek arra, hogy az orvoskarokat kiszakítsák a tudományegyetemekből, és különösen arra nem, hogy a négy területileg és kulturálisan is különálló képzőhelyet egyetlen intézménybe kényszerítsék.

A rektorok véleményével szemben most az ETT azt állítja: az orvosegyetemek integrációja nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mint azt írják: a Magyar Akkreditációs Bizottság a közelmúltban megvizsgálta az orvosképző egyetemek helyzetét, és egyértelműen kedvezőtlen tendenciákat állapított meg. Állítják: további probléma, hogy az integráció következményeként az egyetemi orvosképző helyek érdekérvényesítő képessége az egészségügyben jelentősen csökkent.

Rendkívül komoly veszélyt jelentenek a Klinikai Központok, ahol a gyógyító munka strukturális szervezettségét és személyi ellátottságát szét kívánják választani az oktató, kutató munkáétól. Ez megbontja az oktatás-kutatás-gyógyítás szakmailag elválaszthatatlan hármas egységét, ami a hármas egység valamennyi komponensének színvonal csökkenéséhez vezet. Ez a veszély mára jól kitapinthatóvá vált. Ezért az ETT javasolja, hogy az orvos-, fogorvos-, és gyógyszerészképzés a jövőben egészségügyi szakegyetemeken történjen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.